|
* [[Szinger András]], [[Tóth Péter Benjamin]]: Gyakorlati útmutató a szerzõi joghoz (Novissima, Bp. 2004, ISBN 963-85933-5-0)
* [http://logosfoundation.org/copyleft/copyrigh.html A szerzői jog ellenességről - angolul]
=== Szabad licenc ===
A '''szabad licenc''' kifejezés olyan [[licenc]]szerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt [[szellemi termék]] szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a [[számítástechnika|számítástechniká]]ban használatos [[szoftver]]ek licencelése.
A fogalmat a ''szerzői jogilag védett'', ''zárt forráskódú'', ''kereskedelmi'', ''védjegyoltalom alá eső'' licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.
A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:
*felhasználhat, (program esetén pl. futtathat);
*tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
*lemásolhat;
*módosíthat;
*a módosított változatokat publikálhatja.
A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:
* [[Közkincs]] - amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
* [[BSD licenc|BSD-jellegű licencek]] - melyek az eredeti [[BSD]] rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
* [[Copyleft]] - ezen licencek legismertebbike a [[GPL|GNU nyilvános licenc]]. ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a software minden változata szabad maradjon.
== Creative Commons ==
| 