„Szakácskönyv/Régi kifejezések/K” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#EAEAFF;-moz-border-radius:15px;">
{{TOC right}}
== Kacor ==
:Görbe pengéjű kés
== Kaja ==
:A Balkánról hozzánk került és egykoron népszerű étel. Metélt tészta fűszeres húsdarabkákkal behintve, összegöngyölítve és megsütve tálalták.
== Kakukkfű ==
: [[w:kerti kakukkfű|kerti kakukkfű]] ''(Thymus vulgaris L.)'' fűszer.
== Kalárisfű ==
: [[w:közönséges spárga|közönséges spárga]] ''(Asparagus officinalis L.)'' zöldségféle.
== Kalafantyula ==
:Négy sarkán összefogott, belül lekváros sütemény. Lekváros batyu. A század elején nagyon népszerű volt, Kiskunfélegyháza környékén divatozott.
== Kálomista mennyország ==
:A XVIII-XIX. század forduló sokat emlegetett és sok helyen leírt (Mikszáth, Jókai, Móricz stb.) reformátusok főtt tésztaféléje. "Dúsan leöntötték tejfeles zsírral és meghintették vastagon túróval és tepertővel. "
:Nem egyféle ételt jelöltek vele, hanem a jól, ízletesen elkészített (többnyire házi), ételeket dicsérték ezzel a kifejezéssel. Így a töltött káposzta, kaszás lé, a zsiványpecsenye, vagy tészta édes túróval neve is lehetett. Lásd még:[[Szakácskönyv/Tudnivalók/Történelem#Kálvinista mennyország|Kálvinista mennyország]] Ma a legtöbb leírásban a házi készítésű [[Szakácskönyv/Főételek tésztából/Főtt tészták#Túrós csusza|túrós csuszára]] mondják.
== Kanapé ==
:Hússal borított pirított kenyér.
== Kanda ==
:Régi receptekben gyakori: savóval készített leves.
== Kaperli ==
:Napjainkban már ritkábban használt délszaki fűszernövény. Elsősorban bimbóját hasznosították.
== Kapornak ==
:Kesernyés, sós vízben tartósított fűszernövény. Régen gasztronómiával kapcsolatos leírásokban, receptekben gyakran előfordult. Csemegeként olvashatunk róla. Lásd: Kapornya
== Kapornya ==
: A kapornya = [[w:kapri|kapri]], régi nevén kapornya cserje. Fűszert adó növény. Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák, körözöttek és a [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Levesek#Szoljanka leves|szoljánka leves]] egyes változatainak ízesítésére használható fel.
== Kapotnok ==
: kapotnok, kapotnyak, kapotnyakfű, kopotnyakfű, [[w:kereklevelű kapotnyak]] ''(Asarum europaeum L.)''
== Kardinál ==
:Ritkábban a leírásokban "Érsek-ital"-ként is szerepel. A XVIII. század cukrászdáinak, mulatóhelyeinek kedvelt üdítőitala. Borból, mazsolából, ananászból és cukorból készítették, a vendéglátóhelyeken receptje (mely helyi sajátosságként szerepelt) féltve őrzött kincsnek számított. Az üdítőt hidegen (nyári időben jégveremben megőrzött jéggel) hűtve kínálták.
== Kardus ==
: valószínűleg [[w:benedekfű|benedekfű]] ''(Cnicus Carduus benedictus L.)'',
: esetleg [[w:máriatövis|máriatövis]] ''(Sylibum marianum L.) Gaertn. (Carduus marianus L.))''
== Kudari ==
:vagy KATRABÓCA, KATRABUCA - Savóból, aludt tejből, savanyú tejből készített, eleink kínálatában gyakran kínált habart leves. Nagyon sok és érdekes irodalmi alkotásban szerepel. Pl. Gvadányi "Peleskei nótárius"-ában olvashatjuk: "Látván, felesége teríti asztalát, vetrecés pecsenyét, egy tál katrabucát, teve föl, de mivel nem volt látni borát, kulacsomból töltém kettőjük poharát."
== Kárdon ==
:Indiai és mediterrán fűszer és gyógynövény (Takács-mácsonya; latin: ''Dipsacus'') Gyökerének forrázatát kandisszal vegyítve mellfájás ellen használják.
== Karlsbadi vacsora ==
:A XVIII. századvég és a századelő irodalmi alkotásaiban gyakran emlegetett könnyű nyári vacsora (tej, tejeskávé, joghurt szendviccsel, sonkával, kemény tojással, sajttal, vajjal, retekkel, zöldpaprikával, paradicsommal). Általában ivókúrák, gyógykezelések idején fogyasztották, a népszerű fürdőhelyről kapta a nevét.
== Kékkő ==
: 1. [[w:rézgálic|rézgálic]], kénsavas víz
: 2. kékes színű drágakövek (berill, topáz, korund) közös neve.
== Késfoknyi vastagságú ==
:Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv]]) olvasható.
- 2,5 - 3 m<sub>m</sub>
== Keszőce ==
:Másként RÖSZTER-ként is olvasható. Nem egészen megfőtt szilvalekvár, vagy más, savanyú gyümölcsből készített mártás. Egyes területeken a savanyított, korpával készített levest is így nevezték.
== Kígyótárkony ==
: talán kígyótrang, azaz [[w:kígyógyökerű keserűfű|kígyógyökerű keserűfű]] ''(Persicaria/Polygonum bistorta (Bistorta officinalis Del.))'' Gyöktörzsét a népi gyógyászatban vérzés- és gyulladáscsillapítónak használták — utóbbi minőségében belsőleg is. Tőleveleit a spenóthoz hasonlóan főzték meg.
== Kindli ==
:A XVIII-XIX. század forduló idejétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye.
== Klarifirozni ==
:Hazai régi szakácskönyvekben, ételleírásokban gyakran olvasható konyha-technikai eljárás. A zavaros lé megtisztítását jelenti.
== Klopfolni ==
:Régi receptek, szakácskönyvek gyakori kifejezése. Jelentése: húsrostokat ütemes veregetéssel fellazítani, kiverni, puhítani, ellapítani.
== Klődör ==
:Régi magyar kifejezés, de egyes nyelvterületek máig használják. Gombócot, derelyét jelent.
== Kókonya ==
:A legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve. Tájegységenként mást jelent. Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, Gyergyószéken és a bukovinai székelyek között fonott húsvéti kalácsot jelent.
== Konc ==
: 1. állat combja.
: 2. papírmértékegység, 10 ív
== Koporsó ==
:A XVIII. század végi, századunk eleji, főleg a kárpátaljai és a felvidék kávéházakban nevezték így tréfásan a borovicskát.
== Köböl ==
:Hazai eredetű űrmérték. Eredetileg dongás faedény. Koronként és helyenként változott, általában 62, 94, 125 l (szemes termény, darabos anyag, folyadék). Legismertebbek: bécsi, budai, erdélyi, kassai stb.
== Közönséges ==
:Régi hazai receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban, irodalmi alkotásokban stb. nagyon gyakran alkalmazott kifejezés. Jelentése: szokásos, mindennapi, általános.
== Kráncli ==
:A XVIII. század végétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye.
== Kremzli ==
:Régi hazai egyszerű népi étel. Reszelt burgonyából, nagyon szegény helyeken vagy ínséges időkben tökből is készítették.
== Krupnik ==
:Régi hazai, de lengyel eredetű étel. Marhahúsleves gyökérrel, sárgarépával, darával, burgonyával és vékony hússzeletkékkel.
== [[w:Kubéba bors|Kubéba bors]] ==
: kubebamag, kubiom, kubium: ''(Piper cubeba)'', Indonézia szigetein honos kúszócserje termése.
== Kucia ==
:Eredetileg szláv területeken kedvelt, de A XVIII. század második felétől nálunk is elterjedt és divatossá lett karácsonyi tésztaféle. Összetétele: törött mák, méz, búza.
== Kukoris ==
:Fonott kalácsféle. Ezzel a régi kifejezéssel ma is találkozunk egyes területeken.
== Kukrejt ==
:Régi receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban általánosan használt kifejezés, a mindennapi konyhaművészetben használt fűszernövények gyűjtőneve.
== Kukujza ==
:, vagy kukujsza. Áfonya, vagy más helyeken a csipkebogyó egyes területeken használt megjelölése. (leginkább Erdélyben) {{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez#Csipkebogyó|Mit-Mihez]]
== Kulics ==
:Szláv húsvéti kalács, tetején kereszttel. Egyes kutatók véleménye szerint a magyar "kalács" szó is a kulicsból eredeztethető.
== Kupa ==
:Ivó edény, több fajtája ismert, régebben mértékegységként is használták kb.: 5-6 dl, de 1 ókupa = 1,5 liter.
== Kupolya ==
:Dongázott, fedeles liszttartó készség, fűzfa abronccsal megerősítve. Általában mogyorófából készítették.
| |||