Wikikönyvek

„Heraldikai lexikon/Nevezéktan” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
259 524 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
névváltozatok sablonnal AWB
1. sor:
A heraldikai '''nevezéktan''' a címertanban használt speciális szakkifejezések összessége, a [[{{hl|címerábra|címerábrák]]}} bélyegeinek taxonómiai definiálása. A koherens nevezéktan az alapja a [[{{hl|címerleírás]]}}nak, a címerszabályoknak, a címerrendszertannak, a [[Heraldikai lexikon/Címer{{hl|címer]]}}ek szerkezeti elemeinek, a heraldika metodológiájának és általában az [[{{hl|axiomatikus heraldika|axiomatikus szemléletű címertannak]]}}. Ebből a szempontból a koherens nevezéktan a címertan vizsgálati algoritmusának egyik legfontosabb részeleme. A heraldika nevezéktana --– más tudományterületekhez hasonlóan --– többezer specifikus kifejezésből áll. Ezek azonban jórészt néhány alapkifejezés kombinációi, melyeket a címerszabályok ismeretében bárki maga is megfejthet, illetve megalkothat.
<big>Névváltozatok:{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|nómenklatúra, szakkifejezések, szakszerű rövidítések (Forgon 16.), heraldikai műnyelv, műszók, heraldikai szótár (Bárczay, előszó)<br>▼
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
en: Kunstsprache, heraldische Kunstsprache, heraldische Terminologie }}▼
<div class="keretjobb" style="width:30%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
▲<big>Névváltozatok: nómenklatúra, szakkifejezések, szakszerű rövidítések (Forgon 16.), heraldikai műnyelv, műszók, heraldikai szótár (Bárczay, előszó)<br>
▲en: Kunstsprache, heraldische Kunstsprache, heraldische Terminologie
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések]
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
== A címertani nevezéktan eredete ==
A heraldikai nómenklatúra kidolgozását a [[{{hl|herold]]}}ok kezdték meg a címertan létrejöttével egy időben. Ez a 12. század közepétől nagyrészt változatlan. A [[herold]]okheroldok arra törekedtek, hogy a címertani nyelvezet rejtve maradjon a külvilág előtt, ezért --– főként a francia és angol heraldikában --– az idők folyamán az egyre bonyolultabb, részletesebb és ezáltal a laikusok számára kevéssé érthető lett. A latin országok és Anglia számára a francia nevezéktan volt a meghatározó, mely már a 13. században kialakult és mindmáig alig változott. A német nyelvterületen viszont a szaknyelv a heraldika mostohagyereke volt és kaotikus állapotok uralkodtak. Nem volt egységes szaknyelv, hanem minden heraldikus a saját nevezéktanát és [[{{hl|címerleírás]]}}i módszerét alkalmazta. A 15. századra a német heroldok nevezéktana teljesen elavult. A [[{{hl|holt heraldika|kancelláriai heraldika]]}} címerleírásai nélkülözték a koherens heraldikai blasont, ezért [[{{hl|Spener|Philipp Jacob Spener]]}} is latinul írta heraldikai művét. A francia és német nevezéktan egységesítésére [[Heraldikai lexikon/Cassaneus{{hl|Cassaneus]]}} tett kísérletet. ▼
 
A nevezéktant a [[holt heraldika]] korának kancelláriai heraldikája is átvette és a reneszánsztól még tovább bonyolította. Így komplikált virágnyelvi nevezéktan jött létre, mely ugyanakkor nem vált szakszerűbbé sem. A nevezéktan tudatos fejlesztésére és racionalizálására egyes heraldikai rendszerekben (főleg a német heraldikában, ahol a címerleírás korábban hanyatlóban volt) csak a 19. század közepétől fellépő [[{{hl|tudományos hraldikaheraldika|tudományos heraldikában]]}} került sor. Német nyelvterületen a nevezéktan egységesítésének kiemelkedő alakja [[{{hl|Maximilian Gritzner]]}} (1843-1902) volt, akinek 1870 körül befejezett heraldikai terminológiája alapvető fontossággal bírt a korabeli heroldi hivatalok számára, melyet szinte az összes későbbi {{hl|heraldikus}} használt.▼
▲A heraldikai nómenklatúra kidolgozását a [[herold]]ok kezdték meg a címertan létrejöttével egy időben. Ez a 12. század közepétől nagyrészt változatlan. A [[herold]]ok arra törekedtek, hogy a címertani nyelvezet rejtve maradjon a külvilág előtt, ezért -- főként a francia és angol heraldikában -- az idők folyamán az egyre bonyolultabb, részletesebb és ezáltal a laikusok számára kevéssé érthető lett. A latin országok és Anglia számára a francia nevezéktan volt a meghatározó, mely már a 13. században kialakult és mindmáig alig változott. A német nyelvterületen viszont a szaknyelv a heraldika mostohagyereke volt és kaotikus állapotok uralkodtak. Nem volt egységes szaknyelv, hanem minden heraldikus a saját nevezéktanát és [[címerleírás]]i módszerét alkalmazta. A 15. századra a német heroldok nevezéktana teljesen elavult. A [[holt heraldika|kancelláriai heraldika]] címerleírásai nélkülözték a koherens heraldikai blasont, ezért [[Philipp Jacob Spener]] is latinul írta heraldikai művét. A francia és német nevezéktan egységesítésére [[Heraldikai lexikon/Cassaneus|Cassaneus]] tett kísérletet.
 
== A nevezéktan jellege == ▼
▲A nevezéktant a [[holt heraldika]] korának kancelláriai heraldikája is átvette és a reneszánsztól még tovább bonyolította. Így komplikált virágnyelvi nevezéktan jött létre, mely ugyanakkor nem vált szakszerűbbé sem. A nevezéktan tudatos fejlesztésére és racionalizálására egyes heraldikai rendszerekben (főleg a német heraldikában, ahol a címerleírás korábban hanyatlóban volt) csak a 19. század közepétől fellépő [[tudományos hraldika|tudományos heraldikában]] került sor. Német nyelvterületen a nevezéktan egységesítésének kiemelkedő alakja [[Maximilian Gritzner]] (1843-1902) volt, akinek 1870 körül befejezett heraldikai terminológiája alapvető fontossággal bírt a korabeli heroldi hivatalok számára, melyet szinte az összes későbbi {{hl|heraldikus}} használt.
A címertan egyik legfontosabb részterülete, mert a pontos szakterminológia használatával, azaz a fogalmak pontos meghatározásával válik lehetővé a {{Hl|címer}}ek pontos {{Hl|címerleírás|leírása}}, {{Hl|címerhatározás|meghatározása}} és más egyéb címetani műveletek elvégzése. Az egységes szakterminológia használata ezért elengedhetetlen, bár csak ritkán valósul meg. {{Hl|Bárczay Oszkár}} fel is hívta a figyelmet a zűrzavaros állapotokra, amikor ugyanazon műben a magyar {{Hl|államcímer}} vágott pajzsának első {{Hl|mező}}jében a {{Hl|vágott|vágásokat}} {{Hl|szelemen}}, {{Hl|csík}}, {{Hl|pólya}}, {{Hl|osztás}}, {{Hl|szelés}}, {{Hl|lebegő gerenda}} műszókkal jelölte.
 
A kérdés fontosságának felismerése nyomán a magyar címertanban elsőként {{Hl|Csergheő Géza}} törekedett az egységes szaknyelv kidolgozására, de ebben a halála megakadályozta. Ezt a feladatot végül Bárczay valósította meg, a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának a megbízásából, mely azt némi változtatásokkal el is fogadta. Ebben különösen {{Hl|Szily Kálmán}}, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt a segítségére.
▲== A nevezéktan jellege ==
 
Noha ez a szaknyelv kezdetben csak a címerek leírására szolgált, a [[{{hl|színek]]}} és a [[{{hl|címerábra|címerábrák]]}} megnevezésével, idővel ez lett az alapja a címerszabályoknak és olyan alkalmazott részterületeknek is, mint a [[{{hl|címerelmélet|címertudomány]]}} vagy a [[{{hl|címerhatározás]]}}. A [[{{hl|címertan]]}}i nómenklatúra --– eltérően a heraldika néhány egyéb részterületétől --– alaposan ki van dolgozva. Egy-egy objektum ([[címerábra]]) definiálására néha néha igen bonyolult nevezéktant használnak, mely a laikusok számára szinte értelmezhetetlenné teszi a [[{{hl|címerleírás]]}}okat. Ilyen a rendkívül bonyolult francia és angol nevezéktan, de ezáltal egy rendkívül logikus és koherens címerleírási rendszer jön létre.▼
A címertan egyik legfontosabb részterülete, mert a pontos szakterminológia használatával, azaz a fogalmak pontos
meghatározásával válik lehetővé a {{Hl|címer}}ek pontos {{Hl|címerleírás|leírása}}, {{Hl|címerhatározás|meghatározása}} és
más egyéb címetani műveletek elvégzése. Az egységes szakterminológia használata ezért elengedhetetlen, bár csak ritkán
valósul meg. {{Hl|Bárczay Oszkár}} fel is hívta a figyelmet a zűrzavaros állapotokra, amikor ugyanazon műben a magyar
{{Hl|államcímer}} vágott pajzsának első {{Hl|mező}}jében a {{Hl|vágott|vágásokat}} {{Hl|szelemen}}, {{Hl|csík}},
{{Hl|pólya}}, {{Hl|osztás}}, {{Hl|szelés}}, {{Hl|lebegõ gerenda}} műszókkal jelölte.
 
A kérdés fontosságának felismerése nyomán a magyar címertanban elsőként {{Hl|Csergheő Géza}} törekedett az egységes
szaknyelv kidolgozására, de ebben a halála megakadályozta. Ezt a feladatot végül Bárczay valósította meg, a Magyar
Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának a megbízásából, mely azt némi változtatásokkal el is fogadta. Ebben különösen
{{Hl|Szily Kálmán}}, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára volt a segítségére.
 
▲Noha ez a szaknyelv kezdetben csak a címerek leírására szolgált, a [[színek]] és a [[címerábra|címerábrák]] megnevezésével, idővel ez lett az alapja a címerszabályoknak és olyan alkalmazott részterületeknek is, mint a [[címerelmélet|címertudomány]] vagy a [[címerhatározás]]. A [[címertan]]i nómenklatúra -- eltérően a heraldika néhány egyéb részterületétől -- alaposan ki van dolgozva. Egy-egy objektum ([[címerábra]]) definiálására néha néha igen bonyolult nevezéktant használnak, mely a laikusok számára szinte értelmezhetetlenné teszi a [[címerleírás]]okat. Ilyen a rendkívül bonyolult francia és angol nevezéktan, de ezáltal egy rendkívül logikus és koherens címerleírási rendszer jön létre.
 
== Irodalom ==
 
* Bárczay Oszkár: ''A heraldika kézikönyve műszótárral''. Budapest, 1897
* Zsámbéki László: ''Magyar művelődéstörténeti kislexikon''. Szeged 1937, Budapest 1938
38 ⟶ 21 sor:
 
== Lásd még ==
 
[[címerleírás]], [[megkülönböztető jegyek]], [[póz]], [[helyzet]], [[axiomatikus heraldika]], [[osztóvonal]], [[mesteralak]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Nevezéktan”