„Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Almafaszitkár lapot a következő névre: Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Kártevők]]
[[Kategória:Rovarok]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Red-belted Clearwing Synanthedon myopaeformis.jpg|thumb|]]▼
Az '''almafaszitkár''' vagy '''üvegszárnyú almafalepke''' ''(Synanthedon myopaeformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.▼
{{cím2|Almafaszitkár}}
Latin neve - ''(Synanthedon myopaeformis)''
▲Az '''almafaszitkár''' vagy '''üvegszárnyú almafalepke'''
== Elterjedése, élőhelye ==
▲[[Kép:Red-belted Clearwing Synanthedon myopaeformis.jpg|thumb|]]
[[w:Palearktikus faunatartomány|Palearktikus]] faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát.
== Megjelenése ==
: Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm.▼
▲Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm.
== Életmódja ==
: Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú [[w:hernyó|hernyó]]k telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja.▼
: Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert [[w:darázs]]ra hasonlítanak.▼
▲Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú [[hernyó]]k telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja.
: Fő tápnövénye az [[alma|alma]], de kifejlődhet a [[birs|birs]]ben, a [[körte|körtében]] és a [[szilva|szilvában]] is.▼
▲Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert [[darázs]]ra hasonlítanak.
: Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről.▼
▲Fő tápnövénye az [[alma]], de kifejlődhet a [[birs]]ben, a [[körte|körtében]] és a [[szilva|szilvában]] is.
: A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett [[w:sebkallusz|sebkallusz]]okban.▼
▲Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről.
: Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.▼
▲A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett [[sebkallusz]]okban.
▲Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.
== Almafaszitkár ==
: Az almafaszitkár fő tápnövénye az alma, de a kártevő megtalálható a körtén, a birsen és a szilván is, e mellett a faiskolákban is gyakran előfordul.
== Hernyói ==
: A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik. ▼
▲A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik.
== Kártétel felismerése ==
: A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is. Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak. Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.▼
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
▲A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is. Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak. Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.
| |||