„Kertészet/Lepkefélék/Almalevél-hólyagosmoly” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="05" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #3399668787FF;" {{!}}
[[Kép:Callisto.denticulella4.-.lindsey.jpg|thumb|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
;Latin neve - ''(Callisto denticulella)''
 
 
Az '''almalevél-hólyagosmoly''' ''(Callisto denticulella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' közé sorolt [[keskenyszárnyú molylepkefélék]] ''(Gracillariidae)'' családjának egyik, [[Magyarország]]on is élő faja.
 
AzA '''almalevél-hólyagosmoly''' ''(Callisto denticulella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' közé sorolt [[keskenyszárnyú molylepkefélék]] ''(Gracillariidae)'' családjának egyik, [[Magyarország]]on is élő faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
:Európában és [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] honos, így hazánkban is mindenfelé előfordul.
 
Európában és [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] honos, így hazánkban is mindenfelé előfordul.
 
== Megjelenése ==
:A fekete színű lepke [[szárny]]át fehér ékfoltok díszítik. Szárnyának fesztávolsága 10–13&nbsp;mm.
 
A fekete színű lepke [[szárny]]át fehér ékfoltok díszítik. Szárnyának fesztávolsága 10–13&nbsp;mm.
 
== Életmódja ==
:Évente két nemzedéke kel ki; a bábok telelnek át a talajon vagy a tápnövény gallyain. A fiatal [[hernyó]] nagyon vékony, kanyargós, elágazó aknát rág a levélerek egy szögletében, majd visszahajtja és a levéllemezhez szövi a levél szélét. Ebben tokban hámozgatja a levél fonákját úgy, hogy meghagyja a vékony ereket és a felső [[epidermisz]]t. Erről a kárképről könnyen azonosítható.
 
:Legismertebb tápnövénye az [[alma]], de másodlagosan előfordul [[körte|körtén]] és [[borostyánszőlő]]n ''(Ampelopsis)'' is. Kártétele egyelőre jelentéktelen. Előfordulásának sűrűsége térben erősen változó, még egy gyümölcsösön belül is váltakoznak a „fertőzött” és a szinte érintetlen foltok.
Évente két nemzedéke kel ki; a bábok telelnek át a talajon vagy a tápnövény gallyain. A fiatal [[hernyó]] nagyon vékony, kanyargós, elágazó aknát rág a levélerek egy szögletében, majd visszahajtja és a levéllemezhez szövi a levél szélét. Ebben tokban hámozgatja a levél fonákját úgy, hogy meghagyja a vékony ereket és a felső [[epidermisz]]t. Erről a kárképről könnyen azonosítható.
 
Legismertebb tápnövénye az [[alma]], de másodlagosan előfordul [[körte|körtén]] és [[borostyánszőlő]]n ''(Ampelopsis)'' is. Kártétele egyelőre jelentéktelen. Előfordulásának sűrűsége térben erősen változó, még egy gyümölcsösön belül is váltakoznak a „fertőzött” és a szinte érintetlen foltok.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}