„A zene története/Az opera kialakulása/Az opera szerkezete” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB
 
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Az opera szerkezete}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Az opera szerkezete </h2></div>
 
=== Az opera szerkezete és előadása ===
 
Bardi grófnak nem volt pontos leírása a görög drámáról, a görög zenét sem ismerték, ezért következtetésekre voltak utalva. Következtetéseiket az előbbi gyakorlatokkal összekapcsolták, s így kialakult egy sajátságos műfaj, mely ezektől merőben eltért. Rengeteget tévedtek, de hasznos volt ez, mert sok új dolog jött létre, például a recitativo és a zene más különféle alkalmazásmódjai.
 
Ekkor született meg a '''monodia''' - egy ember énekelt egy akkordikus hangszer kíséretével. Igy jött létre az akkordikus homofon zene. Mi tette ezt szükségessé? A madrigaleszk egyéni érzelmeket tömegben mond el (kórus), pedig jobb, ha ezt maga az egyén adja elő.
17 ⟶ 15 sor:
Daphne csinos pásztorlány, ki hű volt vőlegényéhez. Szemet vetett rá Apollon isten, de nem ért célt. Ezért isteni hatalmánál fogva babérfává változtatta. Ahogyan a nap süti a fát, úgy öleli Apollon - napisten - Daphnet.
 
A halál átváltozás - metamorphosis, mely minden tragédiában jelen van. Kiindulás a sír, valóságosan vagy áttételesen (hullámsír, metamorfózis). A Dionysos-féle mese a valláshoz kapcsolódik (isten). A profán élet sír körüli játékai: az ősember a sírnál eljátszotta a halott történetét - énekek; halotti táncok. Az ókori tragédiában mindig jelen van a halál. A keresztény tragédiákban Krisztus sírja - közvetlenül vagy áttételesen - képezi a történet alapját. Minthogy minden tragédia a halálhoz vezet, <u>a főhősnek el kell buknia</u>. Elbukását szükségszerűen okozzák a történetben összecsapó szenvedélyek, akaratok. Egyes esetekben más hal meg, a főhős pedig erkölcsileg semmisül meg (Bánk bán, Pizarro). Az akaratokat emberek személyesítik meg. <uäEgyszerűbbu>Egyszerűbb, ha két ember gyűlöli egymást, sokkal drámaibb, ha olyanok csapnak össze, kik szeretik egymást (Álarcosbál)</u>. A világirodalom tulajdonképpen kb. 30 témát variál. A lényeg, hogy milyen művészi eszközökkel van a téma feldolgozva. Minden '''opera seria''' - komoly opera - váza a fentiekhez hasonló.
 
Ellentéte az '''opera buffa''' - komédia, vígopera. Nagy különbség a kettő között, hogy a tragédia hőse nagy jellem, szimpatikus, részvétet kelt, a komédia hőse gyenge jellem. A komédia szélsőséges formája a bohózat. A komédia illúzióban ringat, a bohózat megfoszt az illúziótól. Az '''opera semiseria''' a kettő vegyülete, komoly és víg jelenetek váltakoznak benne. Első operaszerzők: Peri; [[w:Antonio Cesti|'''Antonio Cesti''']]; Cavalli - Bardi gróf környezete. A műfajt akkoriban dramma per musica, melodramma, favola pastorale nevekkel illették. Ezeknek az operáknak nagy részét recitativók - secco recitativo - alkotják, közben-közben néhány egyszerű kórust hallani.
25 ⟶ 23 sor:
 
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Az opera kialakulása|AAz zeneopera története/kialakulása]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/|AAz zeneopera történetekialakulása/Az operaház fejlődése|Az operaház fejlődése]] </center>
----
== Jegyzetek ==