„A zene története/Klasszicisztikus romantika/Wagner” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB
 
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Richard Wagner}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Richard Wagner </h2></div>
 
=== Richard Wagner ===
'''[[w:Richard Wagner|'''Richard Wagner]]''']] (1813. Lipcse-1883. Velence) a romantikus opera nagy német reformátora. Atyja rendőrségi hivatalnok volt, Richard születése után hamarosan meghalt, és anyja férjhez ment Geyer drezdai színészhez, kit sokan Wagner természetes apjának tekintenek. Már gyermekkorában színműveket ír, a zenéhez csak 13-14 éves korában kezd élénkebben vonzódni.
 
[[w:Richard Wagner|'''Richard Wagner''']] (1813. Lipcse-1883. Velence) a romantikus opera nagy német reformátora. Atyja rendőrségi hivatalnok volt, Richard születése után hamarosan meghalt, és anyja férjhez ment Geyer drezdai színészhez, kit sokan Wagner természetes apjának tekintenek. Már gyermekkorában színműveket ír, a zenéhez csak 13-14 éves korában kezd élénkebben vonzódni.
 
Kezdetben a szokásos német operastílusban - Weber - dolgozik. Munkássága e szakaszának utolsó műve a §§Bolygó hollandi''. Erről az útról letér, és sajátságos utakat keres. <u>Operáinak szövege sokszor belekapcsolódik a német pogány és keresztény mondavilágba</u>. E kétféle mondavilágot sokszor összekapcsolja egymással. Meggyőződése, hogy a szövegíró és zeneszerző egy személy legyen, tehát '''szövegkönyveit maga írja'''. A '''Tannhäuser''' szereplői a valóságban nem egy időben éltek - ebben régi pogány mítosz és középkori monda van összevegyítve. Ráirányítja a figyelmet az <u>érzéki szerelem</u> és a <u>tiszta szerelem</u> problémájára. ''Lohengrin'' c. operájánál kezdődik az ’igazi Wagner’. A germán és a keresztény mitológiába kapcsolódik. Ebben az operában alkalmazza először a '''vezérmotívum'''ot, melyet Webernél már említettünk. Minden helyzetnek, tárgynak, személynek jellemző motívuma van. Minden ezekkel kapcsolatos helyzetben megjelenik a vezérmotívum. Egy-egy Wagner-opera 35-40 vezérmotívumra épül. Jó, ha a hallgató ezeket előre ismeri, akkor értheti meg az opera összefüggéseit. <u>A zenekar szerepe így óriásira nő</u>. A dráma inkább lélektani síkon folyik. (A zongorakivonatokban általában fel vannak tüntetve a vezérmotívumok.)
25 ⟶ 22 sor:
Célja a '''Gesamtkunstwerk''' megvalósítása, ami azt jelenti, hogy szöveget, zenét, díszletezést, világítást, s mindent, ami egy opera előadásához szükséges, egyenrangú művészetnek tekintette.
'''Megvalósította a végtelen dallamot. Egy egység egy felvonás'''.
 
 
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Klasszicisztikus romantika|AKlasszicisztikus zene története/romantika]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/Az olasz opera Verdi után|AAz zeneolasz története/opera Verdi után]] </center>
----
== Jegyzetek ==