„Kertészet/Tünethatározó/Kajszi” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
275. sor:
== Konídiumtartós gomba ==
::'''Kórokozó
::'''A betegség lefolyása'''. A fertőzési források a vesszők és a lehullott levelek, ahol a kórokozó micéliummal és konídiummal telel át. A kórokozó a kedvezőtlen körülményeket jól elviseli, mert egyrészt a növény felületén lévő konídiumok a hideggel szemben ellenállóak és 1–2 évig fertőzőképesek maradnak, másrészt a növény szövetében nyáron megtelepedett gomba életműködését tovább folytatja, sőt télen konídiumokat is képes létrehozni. A tavaszra felszaporodott konídiumok vízcseppekkel a zöld növényrészekre kerülnek, ott csíráznak, majd csíratömlőjük a sztómán keresztül vagy a kutikulát áttörve a növénybe jut. A kórokozó számára ezért a csapadékos tavasz rendkívül kedvező. A gomba számára a hűvös időjárás is elengedhetetlen, mivel optimális hőmérsékleti igénye 15 °C. A betegség nagymértékű fellépésére tehát a csapadékos, hűvös tavaszi időjárást követően kell számítani. A növénybe jutott gomba szétterjedését a gazdanövény paraszövet kialakításával (hisztogén demarkációval) akadályozza meg.▼
::'''Védekezés
::Metszéskor a beteg vesszőket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Rügypattanás előtt a fákat rézszulfát vagy rézoxiklorid hatóanyagtartalmú szerrel lemosásszerűen kell permetezni. Rendkívül fontosak a bimbós állapotban, a virágzás előtt és a közvetlen sziromhullás után végzett permetezések. E permetezésekre cineb, mankoceb, propineb, kaptán, folpet, ditianon, valamint benomil, tiofanát-metil, difenokonazol hatóanyag-tartalmú szerek eredményesen használhatók. Nagyobb mértékű megbetegedés esetén őszszel, közvetlenül lombhullás előtt célszerű [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Rézgálic 98|rézszulfát]] vagy [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Rézkén 650 FW|rézoxiklorid]] tartalmú szerrel permetezni.▼
▲A betegség lefolyása. A fertőzési források a vesszők és a lehullott levelek, ahol a kórokozó micéliummal és konídiummal telel át. A kórokozó a kedvezőtlen körülményeket jól elviseli, mert egyrészt a növény felületén lévő konídiumok a hideggel szemben ellenállóak és 1–2 évig fertőzőképesek maradnak, másrészt a növény szövetében nyáron megtelepedett gomba életműködését tovább folytatja, sőt télen konídiumokat is képes létrehozni. A tavaszra felszaporodott konídiumok vízcseppekkel a zöld növényrészekre kerülnek, ott csíráznak, majd csíratömlőjük a sztómán keresztül vagy a kutikulát áttörve a növénybe jut. A kórokozó számára ezért a csapadékos tavasz rendkívül kedvező. A gomba számára a hűvös időjárás is elengedhetetlen, mivel optimális hőmérsékleti igénye 15 °C. A betegség nagymértékű fellépésére tehát a csapadékos, hűvös tavaszi időjárást követően kell számítani. A növénybe jutott gomba szétterjedését a gazdanövény paraszövet kialakításával (hisztogén demarkációval) akadályozza meg.
▲Védekezés. A kajszi-, az őszibarack- és a mandulaültetvényekben kell a betegség ellen védekezni.
▲Metszéskor a beteg vesszőket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Rügypattanás előtt a fákat rézszulfát vagy rézoxiklorid hatóanyagtartalmú szerrel lemosásszerűen kell permetezni. Rendkívül fontosak a bimbós állapotban, a virágzás előtt és a közvetlen sziromhullás után végzett permetezések. E permetezésekre cineb, mankoceb, propineb, kaptán, folpet, ditianon, valamint benomil, tiofanát-metil, difenokonazol hatóanyag-tartalmú szerek eredményesen használhatók. Nagyobb mértékű megbetegedés esetén őszszel, közvetlenül lombhullás előtt célszerű rézszulfát vagy rézoxiklorid tartalmú szerrel permetezni.
== A kajszi verticilliumos hervadása ==
|