„Kertészet/Tünethatározó/Szeder” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Tünethatározó {{Sablon:Kert-Tünethatározó}} {{K-tünethat}} {{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Tünethatározó]]
{{Sablon:Kert-Tünethatározó}}
{{K-tünethat}}
 
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
{{cím2|A szeder károsítói}}
{{TOC right}}
 
== Gombabetegségek ==
 
'''A szeder mikoszferellás levélfoltossága'''
::'''Kórokozó:''' ''(Mycosphaerella rubi)''
::'''Tünetek:''' rendszeresen jelentkező levélbetegség. A levélen 2-3 mm, ovális foltok keletkeznek, liláspiros szegéllyel, közepük szürkésbarna. A foltok később összeolvadnak, és a levél elszárad.
::'''Terjedés:''' a talajra hullott levelekben telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.
 
 
'''A szeder leptoszfériás betegsége'''
::'''Kórokozó:''' ''(Leptosphaeria coniothyrium)''
::'''Tünetek:''' a hajtáson 20-30 mm, ovális, sötétbarna, elmosódott foltok jönnek létre. A hajtásban a bélszövetig húzódik a barnulás. A foltok általában a hajtás tövi részén helyezkednek el, kiszürkülnek, a kéreg hossz- és keresztirányban felrepedezik. A vesszők elpusztulnak.
::'''Terjedés:''' a beteg vesszők, itt telel, innen terjed légárammal vagy vízcseppekkel a hajtásokra. Sebeken keresztül is bejuthat. A vegetációban a beteg vesszők fertőzik meg a többit.
 
 
'''A szeder botrioszfériás betegsége'''
::'''Kórokozó:''' ''(Botryosphaeria obtusa)''
::'''Tünetek:''' a hajtáson, majd a vesszőn, főleg a rügyek környékén megnyúlt, 20-30 mm, barna foltok keletkeznek, később a foltok közepe kivilágosodik. A beteg vesszők elpusztulnak.
::'''Terjedés:''' a beteg veszők, vesszőcsonkok, itt telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.
 
 
'''A szeder szeptocitás betegsége'''
::'''Kórokozó:''' ''(Septocyta ruborum)''
::'''Tünetek:''' a szeder legjelentősebb vesszőpusztulást okozó betegsége. A hajtáson ovális, 5-30 mm-es zöldesbarna foltok látszanak. Később a vesszőn a foltok vörösbarnák lesznek, világosbarna udvarral. A foltok főleg a vessző alsó harmadában jelentkeznek.
::'''Terjedés:''' a beteg vesszők, itt telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.
 
 
'''A szeder botrítiszes betegsége'''
::'''Kórokozó:''' ''(Botrytis cinerea)''
::'''Tünetek:''' főleg termésrothadást, de vessző- és rügypusztulást is okoz. Csapadékos időben a bogyó megduzzad, felreped. A levélnyél elbarnul, a levél szürkésbarna, rajta szürke bevonat (konídium tartó gyep). A hajtáson szürkésbarna, a vesszőn szürkésfehér foltok keletkeznek. A virágkocsány és a sziromlevelek elbarnulnak, felületüket szürke gyep borítja. A bogyók, ha éretlenek összeaszalódnak, elbarnulnak, az érettek, fakó színűek lesznek, megpuhulnak, ízük kellemetlen. A bogyó felületén szürke gyep.
::'''Terjedés:''' a beteg vesszők, a talajra hullott levél- és bogyómaradványok, a vesszők leváló kéregrészei, itt telel a kórokozó.
 
 
'''Szederrozsda'''
::'''Kórokozó:''' ''(Gymnoconia nitens)''
::'''Tünetek:''' a tüskétlen szeder „narancsrozsdájának” nevezik. A hajtások elsöprűsödnek, deformálódnak, a levelek aprók, halványzöldek. Azokon nagy számban narancssárga, csillogó kinövések (ecídiumok) keletkeznek.
::'''Terjedés:''' a beteg tövek, fertőzött szaporítóanyag. A gyökérsarjakon évekig fennmaradhat a kórokozó.
 
 
 
== Kártevők ==
 
== Levéltetvek ==
 
'''Nagy szeder-levéltetű'''
::'''Kórokozó:''' ''(Nectarosiphon rubi)''
'''Kis szeder-levéltetű'''
::'''Kórokozó:''' ''(Aphis ruborum)''
::'''Tünetek:''' a vad és termesztett szedren is előfordul. Tavasszal a hajtásokat szívogatják, ellepik az erősen növekvő növényi részeket. Tápanyagot vonnak el a növénytől és az általuk ürített mézharmaton korompenész telepszik meg.
::'''Terjedés:''' Legnépesebb populációk júniustól a termésérés kezdetéig találhatók a szedren.
 
 
'''Szederatka'''
::'''Kórokozó:''' ''(Acalitus essigi)''
::'''Tünetek:''' legjelentősebb terméskártevő. A kötődött termés részecskéi közé húzódó atkák a részterméseket szívogatják. Az erősen szívogatott résztermések pirosak maradnak, majd fehérek, opálosak lehetnek.
::'''Terjedés:''' szaporítóanyaggal.
 
 
'''Kis málnabogár'''
::'''Kórokozó:''' ''(Byturus tomentosus)''
::'''Tünetek:''' szeder termésén is károsít. Lárvája által megrágott termés féloldalas lesz, ill. a bogyó felületén táplálkozó lárvák kártétele miatt ''Botrytis cinerea'' fertőzheti a szedret és rothadását idézhetik elő. Megjelenése a málnaültetvények szomszédságában várható.
 
 
'''Zöld cserebogár'''
::'''Kórokozó:''' ''(Anomala vitis)''
::'''Tünetek:''' homoktalajra telepített szederültetvényekben károsíthat. Lárva a talajban a gyökerek megrágásával a szeder vízellátását, tápanyag-felvételét zavarja (még a több éves állományban is). Júniusban rajzó bogarak a levélzet megrágásával károsíthatnak.
 
'''Málna-gubacsszúnyog'''
::'''Kórokozó:''' ''(Lasioptera rubi)''
::'''Tünetek:''' a szeder még nem fásodott hajtásán okoz gubacsokat. A gubacsok megjelenésének gyakorisága ritkább, mint a málnánál.
 
{{K-tünethat}}