„Heraldikai lexikon/Aranygyapjas Rend” változatai közötti eltérés

A burgundiai udvarban a [[lovagregény]]ek mindennapi olvasmánynak számítottak. Ilyen volt Jacques de Longuyon műve, ''A páva fogadalmai'' is. A kilenc hős kultusza tényleges része volt a mindennapi uvari ceremóniáknak. Jó Fülöp (1419-1467) udvara a leghíresebb lovagok gyülekezőhelye és csodálatos udvari ceremóniák színtere volt. Már apja, Félelemnélküli János (1404-1419) korai halála után szeretett volna lovagrendet alapítani a [[nikápolyi csata|nikápolyi csatában]] tanúsított hősiessége és török fogsága emlékére, de erre csak 1429-ben, harmadik házassága alkalmából került sor. Az első írásos szabályzat 1431-ből való. A rend alapítását IV. Jenő pápa 1433-as [[bulla|bullájával]] szentesítette. Merész Károly hercegnek (1467-1477) csak leányai voltak. Így értelmetlen és kegyetlen halála után az ország és a rend Mária és Habsburg Miksa házassága útján a Habsburgokra szállt. Amikor Miksát 1493-ban császárrá választották, a német birodalmi fejedelmek is versengtek a rend tagságáért. A rend feje Miksa és Mária unokája, I. Károly, spanyol király lett (1519-ben V. Károly, német-római császár), melynek irányítását 1516-ban a brüsszeli ülésen vette át. A tagok számát 51-re bővítették. Ezt XIII. Gergely pápa 1574-ben hagyta jóvá. Tagjai a birdalom legfőbb méltóságai lettek. Károly engedélyezte, hogy a tagok a nehéz aranylánc helyett a rendjelet hétköznap egyszerű selyemszalagon viseljék. A HabsburHabsburg-ház [[főhercege]]i és a rokon fejedelmek a rendet szinte automatikusan, már gyermekkorukban megkapták.