„Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
:'''Tünetek:''' A cseresznye és a meggy levelein sárgászöld foltok, gyűrűk és sávok jelennek meg. A fák évekig tünetmentesek lehetnek. Ha a tünetek megjelennek, akkor azok csak rövid ideig, tavasszal láthatók. A cseresznyeoltványokon a levél fonákán a főér mentén enációk is megjelenhetnek. Ezek az idősebb fákon elvétve észlelhetők.
:'''Terjedés:''' A fertőzési források az anyanövények, ahonnan a kórokozó szaporítóanyaggal és szemzőhajtásokkal vihető át. Fertőzési forrás a vetőmag is, ahol a vírus a mag belsejében helyezkedik el. Virágzáskor a kórokozó a pollennel terjed.
:'''Védekezés:''' A betegségei ellen komplex módon kell védekezni. A vírusbeteg fákat meg kell semmisíteni. Vírusmentes szaporítóanyagot kell előállítani és felhasználni. A kórokozó lágy és fás szárú tesztnövényekkel mutatható ki.
:A lágy szárú tesztnövények közül pl.: az [[Uborka]] Cucumis sativus cv. Delicates, a [[Dohány]] Nicotiana tabacum cv. Samsun, valamint még néhány lágy szárú növény jöhet számításba. Fás szárú indikátornövény a [[Japáncseresznye]] Cerasus serrulata cv. Shirofugen. :A növényen történő vírus kimutatását [[w:Shirofugen-teszt]]nek nevezzük. Lényege, hogy a vizsgálandó növény rügyét a fent nevezett indikátornövénybe szemzik. A vizsgált növény vírusfertőzöttsége esetén a szemzési hely körül – hiperszenzitív reakcióként – elhalás és mézgásodás jelentkezik. Fás indikátornövények lehetnek még a cseresznye és egyes őszibarackfajták. A pollenátvitel megakadályozása céljából a már tesztelt és elszaporított növényekről a virágokat el kell távolítani. Lásd még: Általános rész: A vírusok meghatározása, a vírusok elleni védekezés.
| |||