„Szakácskönyv/Halak/Mit-mihez” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
|-align="center" border=1
|-align="center"
!Fajta
|-align="center"
|[[w:Állas küsz|Állas küsz]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Alburnus mento állas küsz.jpg|150px]] ||
|-align="center"
|[[w:Amur (hal)|Amur]]
|-align="center"
|[[w:Angolna|Angolna]] || húsminősége kiváló
|-align="center"
|[[w:Balin|Balin]]
|-align="center"
|[[w:Bagolykeszeg|Bagolykeszeg]] ||húsa szálkás, de ízletes, zsírtartalma magas
|-align="center"
|[[w:Bodorka|Bodorka]] || Eléggé szálkás, de jó elkészítés esetén ízletessége ezért kárpótol.
|-align="center"
|[[w:Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Fájl:Cottus gobio 2.jpg|150px]] || Magyarországon csak elvétve található neki megfelelő élőhely hiányában. Mindezek ellenére őshonos hal és a Duna egyes szakaszain az Ipoly, a Dráva és a Tisza vizében lehet vele találkozni. Magyar nevének eredete onnan ered, hogy régebben horgászatakor botra erősített villával szigonyozták meg. Falánk ragadozó hal, fő tápláléka a pataki bolharák (Gammarus pulex), különböző rovarlárvák és felnőtt korban a lakóhelyén található halak, akár saját fajtársai is.
|-align="center"
|[[w:Busa|Busa]]
|-align="center"
|[[w:Cifra kölönte|Cifra kölönte]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:20070609 Poland Hancza Glowacz pregopletwy (Cottus poecilopus)001.JPG|150px]] || Természetvédelmi értéke: 10.000 forint. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék.
|-align="center"
|[[w:Compó|Compó]] ||Húsa fehér, kissé zsíros, szálkás, de kitűnő ízű kiváló minőségű
|-align="center"
|[[w:Csíkhal|Csíkhal]]
|-align="center"
|[[w:Csuka|Csuka]] ||Húsa fehér, ízletes, de szálkás
|-align="center"
|[[w:Dévérkeszeg|Dévérkeszeg]] ||húsa ízletes, szálkássága ellenére elfogadott.
|-align="center"
|[[w:Domolykó|Domolykó]] ||Húsa igen szálkás, ezért körültekintően kell elkészíteni. Nincs jellegzetes íze.
Pisztrángos vizekben mint ivadékpusztító és konkurens kártékony.
|-align="center"
|[[w:Ezüstkárász|Ezüstkárász]] ||húsa a kárászéhoz hasonló minőségű
|-align="center"
|[[w:Fehérbusa|Fehérbusa]] ||a hús laza, a szálkák száma a pontyénál nagyobb, közepes húsminőségű halak közé sorolható
|-align="center"
|[[w:Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]|| [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Romanogobio uranoscopus Felpillantó küllő.jpg|150px]] || Kis rajokban élő fenékhal. Mivel a mederfenéken tartózkodik, onnan szerzi táplálékát, mely algaszövedékek, apró férgek, rovarlárvák planktonrákok és a folyó által görgetett egyéb szerves hulladékokból áll. Védettsége miatt fogása Magyarország minden vízterében, egész évben tilos!
|-align="center"
|[[w:Fekete sügér|Fekete sügér]]
|-align="center"
|[[w:Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]]|| [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Gobio gobio.jpg|150px]] || Rajban élő fenékhal, a nyári hónapokban a sekély vizekbe, télen a mélyebb részekbe húzódik. Tápláléka férgek, rákok, rovarlárvák, alkalmilag halikra is.
|-align="center"
|[[w:Fogassüllő|Fogassüllő]] || A süllő legértékesebb és legkeresettebb halaink egyike, ízletes húsa miatt közkedvelt halunk, amelyből sokféle étel készíthető
|-align="center"
|[[w:Fürge cselle|Fürge cselle]]|| [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Fájl:Phoxinus.jpg|150px]] || Sekély, hideg vizek lakója. Tápláléka vízben élő gerinctelenek, például férgek, rovarlárvák és rákok; ezenkívül repülő rovarok és egyes növényi anyagok. Táplálkozáskor képes az állkapcsát előre tolni. Legfőbb ellensége a jégmadár.
|-align="center"
|[[w:Garda|Garda]] ||húsa kissé szálkás, de ízletes
|-align="center"
|[[w:Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Rutilus frisii gyöngyös koncér.jpg|150px]] || Kisebb csapatokban a mederfenéken keresi táplálékát, mely gerinctelen szervezetek, mint talajférgek, apró rákok, rovar, lárvák, szúnyoglárvák és puhatestűek. Előfordul, hogy kisebb halakat és vízinövényeket is fogyaszt.
|-align="center"
|[[w:Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Kép:Romanogobio albipinnatus halványfoltú küllő.jpg|150px|]]|| Rajban élő fenékhal. Nagyobb folyókban a paduczónától a torkolatig egyaránt megtalálható és megél az állóvizekben is. Legnépesebb állományai a dévérzónában alakulnak ki, ennek a jellemző hala. Hegy- és dombvidéki patakjainkban alkalmanként megtalálható, a kisebb folyóinkban elsősorban a sügérzónában lelhető fel. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt. Csoportosan május-júniusban ívik, ikráját a homokos mederfenékre rakja. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el.
|-align="center"
|[[w:Harcsa|Harcsa]] || Húsa fehér, szálkamentes, zsírtartalma nagy, rendkívül ízletes
|-align="center"
|[[w:Hering|Hering]] ||Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő.
|-align="center"
|[[w:Homoki küllő|Homoki küllő]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Fájl:Romanogobio kesslerii Homoki küllő.jpg|150px]]|| Apró termetű rajhal, amely a gyors sodrású, oxigéndús vizeket kedveli. A mederfenéken tartózkodik, ahol tápláléka a talaj algaszövedéke, apró férgek, rovarlárvák és planktonrákok
72. sor:
|[[w:Jászkeszeg|Jászkeszeg]] || húsa sárgás, ízletes, közepesen szálkás.|| || ||
|-align="center"
|[[w:Kárász|Kárász]]
|-align="center"
|[[w:Karika keszeg|Karika keszeg]]
|-align="center"
|[[w:Kecsege|Kecsege]] ||Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően népszerű, ikrájából igen jó kaviár készíthető.
|-align="center"
|[[w:Kősüllő|Kősüllő]] ||húsminősége kiváló, a süllőével azonos,
|-align="center"
|[[w:Kövi félszegúszó|Kövi félszegúszó]]
|-align="center"
|[[w:Kövi csík|Kövi csík]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Kép:Kövi csík 1.jpg|150px]]|| Főleg vízi férgeket, rovarokat és azok lárváit, továbbá halikrát fogyaszt. Áprilisban, májusban ívik. Ikráit a homokra, kavicsokra rakja. A nőstény 100-200 ikrát rak, melyeket a hím őriz. Legfeljebb 16 cm-esre nő meg. A kifejlett állat súlya mindössze 4-5 g, ezért gazdasági jelentősége nincs.
88. sor:
|[[w:Kurta baing|Kurta baing]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Fájl:Alburnus_alburnus_cropped.jpg|150px]]|| Természetvédelmi értéke: 2.000 forint. Apró termetű rajhal, amely főként a parti részek sűrű növényzetében, a felszínhez közeli vízréteg lakója. Táplálékát csapatokba verődve gyűjti, állati és növényi eredetűeket is fogyaszt, azonban étrendjét leginkább plankton és repülő rovarok lárvái jelentik.
|-align="center"
|[[w:Lapos keszeg|lapos keszeg]] ||húsminősége szálkás volta miatt gyenge,
|-align="center"
|[[w:Lazac|Lazac]] ||Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns.
|-align="center"
|[[w:Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Rutilus virgo leánykoncér.jpg|150px]]|| A mederfenéken keresi táplálékát, mely apró fenéklakók, mint talajférgek, apró rákok, rovarlárvák főként szúnyoglárvák és puhatestűek.
A leánykoncér főként nagyobb mélységekben, a fenék közelében tartózkodik, csak az április-májusi ívási időben jelenik meg a holtágak sekélyebb parti vizeiben. Ilyenkor mindkét ivar különösen színesen csillogó a rózsatövishez hasonló nászruhát ölt a hímek fején és a testoldalakon szembetűnő nászkiütések jelennek meg.
|-align="center"
|[[w:Makréla|Makréla]]
|-align="center"
|[[w:Menyhal|Menyhal]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Fájl:Trüsche Walchensee.jpg|150px]]|| Tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti példányait és a méretkorlátozással védett halak mennyiségbeli korlátozásaitól eltérően az "Egyéb halak"-ra érvényes, maximálisan 10 kg-os korlátozás alá esik horgászata, szálkamentes húsa kitűnő ízű, nagyméretű mája az ínyencek csemegéje. .
|-align="center"
|[[w:Márna|Márna]] ||Húsa szálkás, de nagyon ízletes. '''Ikrája mérgező''', elfogyasztva hányingerszerű tüneteket okoz!
|-align="center"
|[[w:Merlan|Merlan]] ||
|-align="center"
|[[w:Naphal|Naphal]] ||Húsa ízletes, de mérete és nehéz tisztítása miatt nem igazán a konyhára horgásszák. Inkább díszhal.
|-align="center"
|[[w:Nyelvhal|Nyelvhal]]
|-align="center"
|[[w:Ördöghal|Ördöghal]]
|-align="center"
|[[w:Paduc|Paduc]] ||Viszonylag romlékony hal, így hosszabb ideig nem tárolható, illetve nagyobb távolságokra nem szállítható,
|-align="center"
|[[w:Patakiszajbling|Patakiszajbling]]
|-align="center"
|[[w:Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Grayling.JPG|150px]]|| A pénzes pér [[Nyugat-Európa|Nyugat]]-, [[Közép-Európa|Közép]]- és [[Kelet-Európa]] kemény talajú, gyors folyású, [[oxigén]]dús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai sokfelé nagyon megfogytak. [[Magyarország]] vizeibe csak alkalmilag téved.
|-align="center"
|[[w:Pettyes busa|Pettyes busa]] || Húsa közepesen sovány, a fehér busáénál ízletesebb, és kevésbé szálkás.
|-align="center"
|[[w:Pisztráng|Pisztráng]] || Húsa igen ízletes, finom, kevés szálkát tartalmaz, ízletes, lágy húsú.
|-align="center"
|[[w:Polip|Polip]]
|-align="center"
|[[w:Ponty|Ponty]] || A ponty húsa rendkívül ízletes, fehérjetartalma magas, zsírtartalma más halak húsához viszonyítva közepesnek mondható, kissé szálkás. Az idősebb példányok azonban zsírosodásra hajlamosak.
|-align="center"
|[[w:Razbóra|Razbóra]]
|-align="center"
|[[w:Réti csík|Réti csík]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Kép:misgurnus_fossilis.jpg|150px]] || Iszapos fenekű tavak és folyók lakója. Éjjel aktív, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban.szaporodása szezonális, áprilistól júliusig tart, ivartermékeit jellegzetes táncot követően lövelli ki. A nőstény nagyobb és teltebb testű, mint a hím.
|-align="center"
|[[w:Selymes durbincs|Selymes durbincs]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Fájl:Gymnocephalus schraetzer selymes durbincs.jpg|150px]]|| Kifejezetten sodráskedvelő halfaj. Állományait a duzzasztók építése veszélyezteti. [[Magyarország]]on több folyószakaszon már kipusztult.
|-align="center"
|[[w:Sebes pisztráng|Sebes pisztráng]]
|-align="center"
|[[w:Sima tok|Sima tok]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Acipenser nudiventris.jpg|150px]] || A sima tok elterjedési területe a Duna medencéje (a Duna mohácsi szakaszától lefelé), ritkán előkerül a Tiszából és a Drávából is. A sima tok tápláléka a vízfenék talajában élő gerinctelen állatok (főként puhatestűek), valamint fenékhalak.
|-align="center"
|[[w:Sőregtok|Sőregtok]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Acipenser stellatus sőregtok.jpg|150px]] || A [[Duna|Dunában]] [[Pozsony]]ig észlelték, napjainkban a Vaskapunál lévő duzzasztómű megakadályozza, hogy felúszhasson a folyóban. Az utolsó ismert [[magyarország]]i példányt [[1965]]-ben [[Mohács]]nál fogták.
|-align="center"
|[[w:Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Alburnoides bipunctatus sujtásos küsz.jpg|150px]] || Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed.
|-align="center"
|[[w:Sügér|Sügér]] ||Kevéssé szálkás, ízletes húsa a süllőével vetekszik
|-align="center"
|[[w:Sprottni|Sprottni]] ||Orosz füstölthal-konzervként kapható - több féle minőségben.
|-align="center"
|[[w:Süllő|Süllő]], [[w:Fogas|Fogas]] ||száraz, szálkaszegény, ízletes húsú közkedvelt halunk,
|-align="center"
|[[w:Szardella|Szardella]] || || sóban és olajban pácolva || 2 alcsalád, 16 nem és 140 faj tartozik a családhoz.
|-align="center"
|[[w:Szardínia (hal)|Szardínia]]
|-align="center"
|[[w:Szélhajtó küsz|Szélhajtó küsz]]
|-align="center"
|[[w:Széles durbincs|Széles durbincs]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Gymnocephalus baloni Széles durbincs.jpg|150px]]|| Táplálékát kezdetben planktonszervezetek, férgek, apró rákok, rovarlárvák és puhatestűek alkotják. A folyók viszonylag gyors áramlású, oxigénben gazdagabb részein, kövek között él. A köveket búvóhelyként használja és csak szürkületkor hagyja el, nappal általában inaktív. Nem alkot rajokat és feltételezhető róla a territórium tartás is.
A márna- és dévérzóna áramláskedvelő reofil hala, de ezek ellenére holtágakban és állóvizű csatornákban is megtalálható. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az erőteljes időszakos áramlások idején eljut ilyen helyekre. Megfigyelték, hogy az ilyen helyekre került példányok milyen nagy számban gyűlnek össze a visszajutásukat akadályozó zsilipkapuknál, ezzel is azt igazolva, hogyha tehetnék ők bizony visszatérnének az áramló vízbe.
|-align="center"
|[[w:Szilvaorrú keszeg|Szilvaorrú keszeg]] || húsa közepesen zsíros
|-align="center"
|[[w:Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]||[[Kép:Szivarvanyosokle.jpg|150px]] || Állománya mára megritkult, de védetté nyilvánítása előtt a horgászok kedvenc csalihalai közé számított.
159 ⟶ 158 sor:
|[[w:Szivárványos pisztráng|Szivárványos pisztráng]] || A szivárványos pisztráng egész évben megtalálható az európai piacokon. 400 g-ig fehér vagy rózsaszín hússal, egészben vagy filézve, frissen vagy füstölve || Ha eléri a 1,5 kg tömeget, a lazachoz hasonlóan frissen (filézve vagy nagy szeletekben) vagy füstölve (szeletekben) árusítják. Ikráit sózva, különösen Észak-Európában fogyasztják || [[Kép:Oncorhynchus mykiss.jpg|50px]]Magyarországba 1885-ben került. Az állat testhossza 25-50 centiméter, maximumm 70 centiméter és testtömege elérheti a 7-10 kilogrammot. Az ivarérettséget kétéves korban éri el. Az ívási időszak az elterjedési helytől függően eltérő: decembertől májusig.
|-align="center"
|[[w:Tarka géb|Tarka géb]] || Teste szürkésbarna, márványozott színezetű, oldalról erősen lapított, úszóhólyagja nincs, emiatt élete során az alzathoz kötött
|-align="center"
|[[w:Tintahal|Tintahal]] ||Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el.
|-align="center"
|[[w:Tok|Tok]]
|-align="center"
|[[w:Tonhal|Tonhal]] ||A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal.
|-align="center"
|[[w:Tőkehal|Tőkehal]] || Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.
|-align="center"
|[[w:Törpecsík|Törpecsík]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]] || [[Fájl:Sabanejewia aurata törpecsík.jpg|150px]]|| A mély-vizek lakójaként a mederfenéken található táplálékok közül az apró fenéklakókat víziférgeket, rovarok lárváit, puhatestűeket és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Oxigénigénye a hazai csíkfajok közül a legnagyobb.
|-align="center"
|[[w:Törpeharcsa|Törpeharcsa]] ||Húsa rendkívül ízletes, szálkátlan, piacon keresett áru.
|-align="center"
|[[w:Tüskés pikó|Tüskés pikó]] ||Nem túl hosszú életű halunk, maximális életkorát 3-4 évre tartják, és ez idő alatt maximum 8 cm-es hosszt érhetnek el a jól fejlett halak.
|-align="center"
|[[w:Vágó csík|Vágó csík]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Kép:Steinbeisser 001.jpg|150px]] || Apró, fenéklakó gerinctelen szervezetekkel táplálkozik, de szerves törmeléket is fogyaszt. Alkonyatkor indul táplálékot keresni, a nap többi részben homokba ássa magát vagy kövek alá rejtőzik.
|-align="center"
|[[w:Vágódurbincs|Vágódurbincs]] || húsa a süllőéhez hasonló ízű
|-align="center"
|[[w:Vágótok|Vágótok]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Fájl:Acipenser nudiventris.jpg|150px]]|| Oroszországban Nyugat-Szibériáig honos, de megtalálható az Urálban és a Volgában is. Az Al-Dunában is gyakori, hazánkba csak igen ritkán jut el, de a dunában és a Tiszában is fogtak már.
185 ⟶ 184 sor:
|[[w:Viza|Viza]] || [[Sablon:Védett halak|Magyarországon védett!]]|| [[Kép:Beluga sturgeon.png|150px]]|| A tengerekben elsősorban húsáért, a torkolati területeken pedig ikrájáért fogják, amiből a fekete kaviárt készítik. Főzve, sütve, hidegen készythető. Az 1970-es években Magyarországon sikeres kísérleteket folytattak a kecsege és a viza keresztezésével. A hibridet “vicsegének” nevezték el.
|-align="center"
|[[w:Vörösszárnyú keszeg|Vörösszárnyú keszeg]] ||Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.
|}
|