„Szakácskönyv/Növények/A zöldségfélékről általában” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>{{SUBPAGENAME}}</noinclude>{{Szk-főcím}} {{Szk-növények}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" b…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
:A savak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a sóska és a spenót szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%-os, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában oxálsav található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
{{cím2|Zöldségfélék élelmezési értéke}}
:A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak [[w:biológia|biológia]]i [[w:energia|energia]]forrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energia-felvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
:Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mélyhűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. :A zöldségfélék szárazanyag tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége szénhidrát. [[w:Ásványi anyagok|Ásványianyag]]-tartalmuk 1% körül van.
:A legtöbb zöldségféle [[w:Fehérje|fehérjében]] szegény, kivétel a [[w:borsó|borsó]], a [[w:bab|bab]] és a [[w:földimogyoró|földimogyoró]], melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a [[w:Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[w:Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] kivételével az összes vitamin előfordul.
:Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő [[w:karotin|karotin]] szervezetünkben [[w:Vitamin#A-vitamin|A-vitaminná]] alakul.
:A [[w:szénhidrát|szénhidrát]]okat [[w:cukor|cukor]] formájában tartalmazzák: 8-9% a [[w:Sárgadinnye|sárga-]] és a [[w:Görögdinnye|görögdinnyében]], [[w:Hagyma|zöldhagymában]], míg a [[w:sárgarépa|sárgarépa]], a [[w:zöldborsó|zöldborsó]] és a [[w:káposzta|káposzta]]félék 4-6%-ot, a [[w:Paradicsom (növény)|paradicsom]] 2-3%-ot tartalmaz.
:A zöldségfélékben lévő ásványi anyagok könnyen [[w:Emésztés|emészthetők]]. Legnagyobb mennyiségben [[w:kálium|kálium]] található bennük, ezt követi a [[w:foszfor|foszfor]], a [[w:kalcium|kalcium]], a [[w:magnézium|magnézium]], a [[w:nátrium|nátrium]] és a [[w:vas|vas]].
:A [[w:sav|sav]]ak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a [[w:sóska|sóska]] és a [[w:spenót|spenót]] szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában [[w:oxálsav|oxálsav]] található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
{{zöldségfélék}}
|}
| |||