„Növények/B/Betyárkóró” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Gyomnövények/Betyárkóró lapot a következő névre: Növények/Betyárkóró
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:GyomnövényekGyógynövények]]</noinclude> {{Kert-főcím}}
[[Kategória:Gyomnövények]]
{{Kert fejezetek}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövény-abc}}
[[Fájl:Conyza-canadensis-plant.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Conyza canadensis }}
{{népies|Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt. }}
 
 
[[Fájl:Conyza-canadensis-plant.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
A betyárkóró (Conyza canadensis, (Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.) korábban Erigeron canadensis) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Mára azonban világszerte elterjedt, legelők, szántók, gyomos társulások gyakori növénye.
 
 
Jellemzői
A betyárkóró (Conyza canadensis, (Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.) korábban ''Erigeron canadensis'') az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Mára azonban világszerte elterjedt, legelők, szántók, gyomos társulások gyakori növénye.
 
'''Jellemzői'''
 
Egyéves növény – ősszel csírázik, majd tőrózsája áttelel. Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő, hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek. Orsógyökerű. Elálló szőrök borítják. Virágzata összetett, sokfészkű fürt, az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök hengeres alakúak. Kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéres vagy halványlila színűek. Május végétől október elejéig virágzik. Termése lapos, hosszúkás kaszat, hosszú fehér bóbitával; a széllel terjed.
Gyógyhatása
 
'''Gyógyhatása'''
Hatóanyagai limonén-tartalmú illóolajok, cserzőanyagok, flavonoidok. Az orvostudomány nem használja fel. A népi gyógyászat a virágzó betyárkóró növény föld feletti részét használja. Elsősorban hasmenésgátló és vizeletelhajtó hatása van. Elősegíti a húgysav eltávolítását is. Illóolaja gyulladáscsökkentő és vérbőséget gátló. Sikeresen alkalmazzák reumás fájdalmak, mint például a sokízületi gyulladást (poliarthritis) és az ízületi kopást (artrózis). Húgysav-eltávolító tulajdonságával megelőzheti a köszvényes rohamot. Használják hasmenés kezelésére is. A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza.
Figyelmeztetés
 
A betyárkórónak nem ismert semmiféle káros mellékhatása. Az ízületi kopás kezelésében hosszasan alkalmazható. Az állatoknál kólikás tüneteket okozhat.
 
{{Gyógynövények}}
 
 
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}