A lap 2017. február 11., 14:11-kori változata szerkesztés KeFe (vitalap \| szerkesztései) 260 952 szerkesztés Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Csigák {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:\|bélyegkép\|jobbra\|200px\|]] {{cím2\|{{SUBPAGENAME}} }} ''()'' : {{commonscat\|\|{{SUBPA…”		A lap 2017. október 22., 02:48-kori változata szerkesztés visszavonás KeFe (vitalap \| szerkesztései) 260 952 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
3. sor: {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Spitzschlammschnecke.jpg\|bélyegkép\|jobbra\|200px\|]] [[Fájl:Potamogeton natans4 ies.jpg\|bélyeg\|jobbra\|200px\|]] {{cím2\|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin\|Lymnaea stagnalis}} ~~''()''~~ {{népies\|Iszapcsiga}} :K: 7-8, M: 42-67, Sz: 21-33. : :Legnagyobb termetű vízicsigánk. :A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is. :A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él. A mocsári csigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Annak ellenére, hogy vízben él, nincs kopoltyúja, tüdővel lélegzik. Levegővételre a víz felszínére jön. Algákkal, rothadó növényi maradványokkal táplálkozik. Talán a leggyakoribb hazai csiga. Koszos vizet is elviselik. Szeretik a békalencsét. Természetben élő egyedek gyakran parazitával fertőzöttek, akváriumi társaik nem. A házát nem tudja bezárni. A mocsári csiga könnyen felismerhető arról, hogy alulról a vízfelszínhez tapadva, „fejjel lefelé” mozog. Legjobban talán homokon érzi jól magát. Petéit tokba zárja, majd a vízinövényekre ragasztja. Levegővételre a víz felszínére jön. A fiatal mocsárcsiga szinte kizárólag algákkal táplálkozik. Minél öregebbek lesznek, annál több vízinövényt fogyasztanak. A kifejlett csigák akár centiméteres átmérőjű növényt is képesek elfogyasztani. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. A nagy mocsáricsiga időként feljön a felszínre a víz felszínén úszik. :A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart. {{commonscat\|\|{{SUBPAGENAME}} }}▼ ▲{{commonscat\|Lymnaea stagnalis\|{{SUBPAGENAME}} }} {{Forrás\|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).\|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).\|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).<br> \|'''Krolopp Endre''': [http://www.scribd.com/doc/98036011/29/XXIX-tabla Csigák, kagylók.] Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}\|{{SUBPAGENAME}}]]

„Kertészet/Csigák/Nagy mocsári csiga” változatai közötti eltérés