„Szakácskönyv/Mit-mihez/O/Orvosi székfű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
[[Fájl:Matricaria Csíki.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|Orvosi székfű]]
{{cím2|Orvosi székfű}}
{{latin|Matricaria chamomilla}}
Az '''orvosi székfű''' vagy '''kamilla''' az őszirózsafélék ''(Asteraceae)'' családjába tartozó gyógynövény. Gyakran összetévesztik a római kamillával. A pipitér név megtévesztő, mert a botanikai szakirodalom a közeli rokon [[Növények/R/Római kamilla|Római kamilla]] (Chamaemelum nobile), [[Növények/F/Festő pipitér|Festő pipitér]], vagyis az ''Anthemis'' nemzetséget nevezi így.
:Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő, de Közép-Európában és hazánkban termesztik is. Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, melegigényes növény. A levelek váltakozó állásúak, kopaszok, két-, háromszorosan szárnyaltak, a levélszeletek keskeny fonalasak. A fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel. A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák. A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Az egész növény jellegzetes illatú.
24. sor:
'''Ellenjavallt:'''
: Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák.
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/Diólevél|Diólevél]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Búzavirág|Búzavirág]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]]| }} : Nagy mennyiségben és nagy töménységben hányingert, hányást okozhat.
: Parlagfűre allergiások ne alkalmazzák!
|}
</div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
| |||