„Növények/A/Abrakzab” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Avena sativa L.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Avena sativa}}
{{népies|}}
Az abrakzab az egyszikűek ''(Liliopsida)'' osztályának a perjefélék ''(Poaceae)'' családjába tartozó növényfaja. Főleg a hűvösebb mérsékelt éghajlatot kedveli.
:Az abrakzab csak kultúrában ismert őse, a hélazab (Avena fatua) keletkezési helye valószínűleg a mediterráneum. A síkságoktól 1400 méter magasságig termeszthető. Ma számos fajtája sok területen elterjedt.
:Az abrakzab egyéves fű, felálló, erőteljes, sima és kopasz, 60-150 centiméter magas szárakkal. Töve bokros. A levélnyelvecske rövid, tojásdad, kihegyezetten fogazott. A levélhüvely kopasz a szárat lazán veszi körül, a fülecske hiányzik. A levéllemez 10-16 milliméter széles és 30 centiméter hosszú, keskeny hegybe fut, érdes, szürkészöld. A laza buga 15-30 centiméter hosszú. Ágai egy oldalra nézők, nem egyforma hosszúak, vízszintesen elállók vagy gyengén felfelé irányulnak, 1-3 füzérkéjük van.
:A szemtermés előnyös beltartalmi jellemzői miatt - magas fehérjetartalom, némi zsír, az ásványi anyagok közül jelentősebb a kalcium, foszfor, E-vitamin - megfelelő takarmánygabona, és emberi táplálék. A szalmáját szintén használják állatok takarmányozására.
:Az abrakzab elvadulva gyomtársulásokban él. A termesztésben az üde vagy kissé nyirkos, tápanyagban gazdag, bázisokban szegény, gyengén savanyú agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő a legjobban. :Meglehetősen igénytelen.
:A virágzási ideje június.
:
19 ⟶ 30 sor:
{{Gyógynövények}}
{{portál|Növények}}
{{commonskat|Avena sativa|{{SUBPAGENAME}}}}
|