„Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága” változatai közötti eltérés

::A betegséget az 1960-as években először Németországban írták le, azóta EurópáEurópa számos országában és Észak-Amerikában is ismertté vált. Magyarországon ugyancsak az 1960-as években figyelték meg. A betegség következtében a növények gyengén fejlődnek, terméshozamuk csökken, az oltványok rosszul erednek.

::A betegségei ellen komplex módon kell védekezni. A vírusbeteg fákat meg kell semmisíteni. Vírusmentes szaporítóanyagot kell előállítani és felhasználni. A kórokozó lágy és fás szárú tesztnövényekkel mutatható ki. A lágy szárú tesztnövények közül pl.: az [[Uborka]] Cucumis sativus cv. Delicates, a [[Dohány]] Nicotiana tabacum cv. Samsun, valamint még néhány lágy szárú növény jöhet számításba. Fás szárú indikátornövény a [[Japáncseresznye]] Cerasus serrulata cv. Shirofugen. A növényen történő vírus kimutatását [[w:Shirofugen-teszt]]nek nevezzük. Lényege, hogy a vizsgálandó növény rügyét a fent nevezett indikátornövénybe szemzik. A vizsgált növény vírusfertőzöttsége esetén a szemzési hely körül – hiperszenzitív reakcióként – elhalás és mézgásodás jelentkezik. Fás indikátornövények lehetnek még a cseresznye és egyes őszibarackfajták. A pollenátvitel megakadályozása céljából a már tesztelt és elszaporított növényekről a virágokat el kell távolítani. Lásd még: Általános rész: A vírusok meghatározása, a vírusok elleni védekezés.

Lásd még: Általános rész: [[A vírusok meghatározása, a vírusok elleni védekezés]].