„Címerhatározó/Baja címere” változatai közötti eltérés

 

----

 

[[Kép:Baja_város_cimere.jpg]]

 

Baja neve török eredetű, jelentése bika. Valószínűleg első birtokosáról, Bajáról nevezték el. A város régi neve Francovilla. 1260-ban már ferences szerzetesek laktak benne. A település első hiteles említése 1323-ból való. A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. Ádám-Éva napjával magyarázható Baja címere is, amely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomban az almafa alatt. A szocializmus évei alatt - vallási tartalma miatt - a város nem használhatta régi címerét. 1974-ben némileg antiheraldikus módon szerkesztették át.

 

"Baja város címere - felül koronával díszített - barokk rámás, tárcsa alakú pajzson búzavirág kék mezőben, zöld talajon álló, barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű almafa, amelynek törzsén körülcsavarodó zöld kígyó kúszik felfelé. Az almafa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfi alak - bibliai Ádám -, a pajzs bal felében a férfi alak felé forduló, meztelen, természetes színű nőalak -bibliai Éva - áll, almát nyújtva Ádámnak."

 

Így alkothat tehát Baja város címerében a korona, a barokk ráma, a bibliai jelenet, a szám és szín szimbolika egy újra és újra kinyíló és bezáruló jelképrendszert.[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]

 

Eljött az idő, hogy a 150 éves elnyomás után a török végre kitakarodott hazánkból. Így Bajáról is, a mai főtér területén volt belső várból és a külső polgárvárosból... A lakosság rettenetesen megszenvedte a háborúskodást, az ide-oda vonuló hadak szüntelen mozgását és az ezzel kapcsolatos terheket, amikor például egész ezrednyi katonaság Baján tanyázott. Az elszállásolás, a hadak etetése-itatásához, fogatokkal való ellátásához járultak a mindenféle jogcímen szedett adók. Ez aztán végül oda vezetett, hogy sokan elmenekültek a mértéktelen sarc elől. Az itt maradottak pedig 1696 novemberében folyamodvánnyal fordultak a bécsi udvari kamarához tarthatatlan helyzetük megváltoztatásáért. I. Lipót császár helyt adott a bajaiak kérésének, és Bajának mezővárosi rangot és ezzel járó kiváltságokat adományozott. Az uralkodó a kiváltságlevélben engedélyezte, hogy a lakosok a soraikból 12 esküdtet, majd az esküdtek maguk közül egy bírót válasszanak, és elrendelte, hogy állami hivatalnok – az uralkodó tudta nélkül – ne vethessen ki újabb terheket, és ne avatkozhasson be a város közügyeibe...

 

Sokan úgy gondolják, hogy Baja címerét I. Lipót adományozta a kiváltságlevéllel. A valóság merőben más. A kiváltságlevél nem tartalmaz semmilyen címert. Így azután kézenfekvő volt, – igaz, hogy jóval később, az 1730-as évek körül -, hogy a címer-rajzot az adományozás napjával kötötték össze.[http://bajastory.info/helytortenet/gal-zoltan-baja-varos-kivaltsaglevele.story]

 

Baja Város Tanácsa 1989-ben alkotta meg azt a rendeletet, mely a mai címert és a címerhasználatot szabályozza.

 

<gallery>

Kép:Baja_1974-1989.PNG|Baja zászlója 1974-1989 (A magyar városok címerei)

Kép:Baja_zászló.jpg|Baja zászlója

Kép:Baja_régi_zászlója.PNG|Baja régi zászlója (Széll Sándor)

</gallery>

 

Gál Zoltán: Baja címere – és igaz története. Bajastory.info – bácskai napilap, 2009. február 26.

 

 

A város címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.

A magyar városok címerei, 1975

 

 

[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]

 

[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]

 

'''Lásd még''':

* [[Címerhatározó]]