„Címerhatározó/Havasalföld címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
||
11. sor:
[[Kép:Havasalföld_címere.PNG|150px]]
A tartomány címerének ábrája a [[Címerhatározó]]ban még nem szerepel.
"Az oláh és moldvai vajdák a XIV. századtól a XVII-ikig annak jeléül, hogy a magyar király fenhatósága alá tartoznak s hogy pártfogásában részesülnek, a vágásokat s ritkábban a kettős keresztet használták czímereikben." (Bárczay 21-22. l.)
A 14. században megalakult vajdaság címere csőrében keresztet tartó holló vagy sas volt. [[Heraldikai lexikon/Koller József|Koller József]] szerint viszont címere Szíciliáéhoz hasonló, vagyis “három szerecsen főből áll. A hajba font fehér szalag az agyat környékezi, s e szalag hátul lelóg. A pajzs színe kék”, de a forrásait nem nevezi meg.
Ennek hátterében az állhat, hogy Havasalföld területe korábban [[Kunország címere|Kumániához]] tartozott, és Gergely pápa legátust küldött Kunországba a kunok megtérítésére. Ezen a területen szaracénnak nevezett izmaelita kereskedők is éltek már a honfoglalás korától, akárcsak Magyarországon, akik idővel elmagyarosodtak és Nagy Lajos (1387-1437) koráig művelték régi mesterségüket. Egy 1352-ből származó okmányon Jakab és János Saracenus testvérek mint grófok Pécs-Szerém és Buda kamarásaiként szerepelnek. A mesztegnei [[Szerecseny címer|Szerecseny]] család címerében szerepel egy szerecsen-fej, ami Nagy Lajos több pénzérméjén is megjelenik. Talán a Koller által említett szerecsenfejes havasalföldi címer is egy szerecsen származású királyi megbízott címerére utalhat, akárcsak a Nagy Lajos pénzein megjelenő szerecsenfej, melyet [[Heraldikai lexikon/Réthy László|Réthy László]] említ 1880-ban megjelent munkájában.
Réthy szerint:
"Ilyen pénzverő ügyességben tűntek ki a volgai-bolgárok, a kik 921-ben Álmus fejedelmükkel az izlamra tértek. Frähn szerint a volgai-Bolgárországban számos Samanida-utánveret kerül napfényre, a mi mind arra mutat, hogy Anonymus, a ki ''Bulárföléről'' (de terra Bular) hozza ki izmaelitáinkat, azokat a volgai bolgárok maradékainak ismeri, kiket Európában aztán
27. sor:
Iparüző izmaelitáink még az Anjouk királyok korában is feltűntek, s nagyobb fényben, mint az Árpádok alatt. A hires mesztegnyei Szerecseny családból I. Lajos alatt több kamarai
grófságok igazgatói, az egész magyarországi és erdélyi sókamrák és harminczadok bérőli kerültek ki.
S a mi szerfelett nevezetes : I. Lajos aranyán s több más pénzén a {{Ch|Szerecseny címer|Szerecsen-család czimere}}, egy „''szerecsen-fej''" siglakép van alkalmazva.
48. sor:
[48.]...Moldvában és Oláhországban egészen 1622-ig nem a rumun nyelv az állam és egyház
nyelve, hanem a szláv? Még pedig ennek két dialectusa: ''a ruthén a legrégibb moldvai oklevelekben'' ; ''Ungrovlachiában'' pedig az ''ó-szlávnak bolgáros változata''. (Abart). Ezen fogalmazták a fejedelmi chrisofokat, törvényeket, egyházi és évkönyveket.
... Az ungrovlachiai udvarnál ez a vajda szokott czime : „ ''V Christa Boga blagovjerny vajevoda'' (Vladislav) ''milostij Božiej gospodin vsej Vingrovlachii''." E czim ép úgy van szerkesztve, mint a bolgár Asenidák czári czime.
... [50.] A havaselföldi dénárok főjellege : Előlapon a koronás sisakon álló balra néző sas ; a hátlapon : ketté osztott czimervért, jobbról a ''magyar pólyákkal'' ; — a bal-mező vagy üres, vagy pedig liliomokkal, félhold, csillaggal van ékesitve."
(Réthy: Anonymus az erdélyi oláhokról. Arad-Budapest, 1880. 19-21., 47., 48., 50.)
*Irodalom: ▼
Külső hivatkozások: [http://www.heraldique-europeenne.org/Regions/Europe_Orientale/Valachie.htm]
64 ⟶ 63 sor:
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
'''Lásd még:'''
* [[Címerhatározó]] Vö. [[Moldva címere]], [[Erdély címere]], [[Magyarország címere]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címer]] | |||