„Címerhatározó/Kanizsay címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
||
29. sor:
DL 24.772
[[Kép:Kanizsai_Dorottya_címer.PNG]]
38 ⟶ 37 sor:
címerbővítés
megj.: a Kanizsai, a [[Geréb címer|Geréb]] és a [[Perényi
DL 24.773
Zala megye területén az Árpád-korban szép számmal találunk királyi birtokokat. Kehida környékén több település is ezek közé tartozott: Bezeréd és Kustány, valamint a középkor folyamán elpusztult és Kehida határába olvadt Kiskallos vagy az egykor Zalaszentgrót és Zalaszentlászló közt fekvő Szerente. (Ez utóbbit temploma nyomán Szentmihálynak is nevezték, és emlékét a Szentlászló határában fellelhető Szentmihálypuszta őrizte meg.) A királyi alapítású egyházak – a veszprémi püspökség, valamint a tihanyi és a zalavári bencés apátság – szintén tekintélyes tulajdonnal rendelkeztek itt. A megye jelentős része azonban már a kezdetektől fogva nemesi magánbirtok volt.
57 ⟶ 55 sor:
Az 1440-es évek elején, az V. László és I. Ulászló között kirobbant trónharc idején, úgy látszik, László pártjára álltak a Kanizsaiak. Ezért Ulászló, hűtlenségükre hivatkozva, elvette tőlük Kehidát. A király azonban nem tudott érvényt szerezni büntetőintézkedésének, a birtok továbbra is a család kezén maradt. 1461-ben e nemzetség zálogbirtoka volt a közeli Szentgyörgy vára. A vár tartozékai közé sorolták a Kanizsaiak kehidai birtokát is. A XV. század közepén viszont ők kerültek szorult helyzetbe, és zálogosították el más javakkal egyetemben Kehidát. A XIV. század végén Kehida és Németfalu (a mai Ligetfalva középkori elnevezése) között, az Örményes-hegyen pálos kolostort alapítottak. A kolostornak Kehida határában is adtak birtokrészeket: szőlőt és malmot. Ezek a kolostoréi maradtak azután is, hogy 1523-ban Kehidát a [[Háshágyi címer|Háshágyiaknak]] adományozták.[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Kehida/pages/004_erkeznek.htm]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
76 ⟶ 72 sor:
A család őse talán a pápai céhmester Kanisay {{Ch|Borbély címer|Barbéli (Borbély)}} Bálinth lehetett.[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
104 ⟶ 98 sor:
A család tagjai közül András 1695-ben beregi tisztviselõ, Benedek 1702-ben beregi szolgabíró, Ferenc (meghalt 1880 körül), beregmegyei tisztviselõ és ügyvéd. - késobb szatmári rendőrkapitány, Jeno (1910 körül) lázári birtokos, Zsigmond (1832-1899) tanár, Gábor (2004) vadgazdálkodási vállalkozó Somogyban, leánya Sarolta.[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
122 ⟶ 114 sor:
A család birtoka Fejércsén, Csarodán volt, a kúria maradványai még megtalálhatók Hetefejércsén. A leszármazottak ma Tiszaadonyban, Miskolcon, Feõzsolcán, Gégényben, Kolozsváron, Budapesten élnek. A nemes Kanizsay családok közül ők rendelkeztek a legnagyobb birtokkal. Egy 1893-as összeírás szerint az akkor élt Ignác és Ferenc 136 holdon gazdálkodott.[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
138 ⟶ 128 sor:
Borovszky Samu Borsod megyéről írt monográfiájában szól a megyei nemeslevél kihirdetésekről. Itt olvasható Kanizsay András 1649.02.05. Címeres levelet nyer, fia András, lánya Katalin. 1729 év: Kanizsay nemeslevél kihirdetése Borsodban. [http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
156 ⟶ 144 sor:
Kanisay-Kovács András, neje Tias Katalin, gyermekeik: Márton, András, Pál, Erzsébet. III. Ferdinánd Bécsben, 1657.02.21-én adott ki számukra nemeslevelet. Helytartótanácsi Levéltár 1817F60, Borsod arm K122, K895
A család nemességét 1729-ben hirdették ki Borsodban.
1817-ben Borsod vármegye közgyűlése értesíti a Helytartótanácsot, hogy nemes Tatár András hagyatékában megtalálták Kanizsay alias Kovács András nemeslevelét, mely 1657-ben Bécsben kelt, III. Ferdinánd által adományoztatott és 1658-ban Gyõr vármegyében hirdették ki. A leszármazottak a Borsod vármegyei levéltárban megtalálhatják az iratot.
A család Nagykanizsáról származott át Győrbe, korábbi neve Kovács volt.
*Irodalom: ▼
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
180 ⟶ 166 sor:
Van egy címer a Siebmacher Wappen-buchban, melyet nem tudok hova tenni. Egyedül a 17. századi miskolci familiának nincs meg a címere, de ez szinte biztosan nem az övék. Nagy Iván ezt a címert a heteiek címerének véli, de ez sem igaz. Szerepel a címer a Wappenbuch magyarországi és horvát-szlavón fejezetében is. Az elõbbinél semmit, az utóbbinál annyit lehet megtudni, hogy a Varasd megyében 1740-ben szolga-bíróskodó Kanizsay Farkas címere. A haránt kettéosztott pajzs jobb alsó felén ráadásul az Osl nembéli Kanizsayak címerképe, a sasláb található. Az o nemesség adományozásuk eredete talán még a középkorba nyúlik vissza (ezért az időrendi sorrendet tekintve kakukktojás), de mindenképpen minimum 16. századi. Horvátországban az ottani országgyulés a Sabor hirdette ki a nemesség-adományozásokat, egyszer talán kezembe akad egy dokumentum erről a kihirdetésről is. Nagy valószínuséggel ebbe a családba tartozik Kanisay Miklós, aki 1654-ben Kiskomár várában lovaskapitány volt (ebben az időben nem élt Miklós a többi Kanizsay családban). Pálffy Géza egy a szlavóniai Budor családról szóló tanulmányában pedig megemlíti, hogy Budor Izabellát Kanizsay Mihály vette noül 1620 körül. Ez a Mihály még 1641-ben biztosan élt, egy másik forrás is említi. 1608-09-ben pedig Benedek, mint Korpona várának alkapitánya szerepel egy Benda tanulmányban. Családtag lehet az a Kanizsay Márton is, aki Körös-Belovár megye küldötteként vett részt 1818-ban Somogy megye tisztújító gyulésén. Horvátországban a mai napig élnek Kanizsay nevuek (ott Kanižaj-nak írják), illetve onnan Ausztráliába is elszármazott egyikük.[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://archive.is/20121128002706/www.kanizsay.hu/kanizsay.html]
194 ⟶ 178 sor:
'''Lásd még''':
* [[címerhatározó]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címer]] | |||