„Internet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az ''internet'' kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű ''internetwork'' szóból ered, ami magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint ''hálózatok közötti''t jelent. Az internet az egész világot körülölelő [[w:számítógép-hálózat]], hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta [[w:kibertér]], amely a [[w:valóélet|valódi világ]] mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.
 
Az internet úgynevezett [[w:IP]]-alapú hálózat. Mivel ez a [[w:protokoll (informatika)|protokollkészlet]] több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot [[w:helyi hálózatok]], [[w:intranet]]ek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.
 
Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.
|26,25
|-align=right
|[[w:FTP|FTP]]
|2 886 742
|21,53
|-align=right
|[[w:NNTP|NNTP]]
|1 160 496
|8,66
|-align=right
|[[w:SMTP|SMTP]]
|620 450
|4,63
|-align=right
|[[w:Telnet|Telnet]]
|339 404
|2,53
|}
 
[[Fájl:My Opera Server.jpg|bélyegkép|[[w:Szerver]] 1980]]
 
A [[w:1980-as évek|80-as évek]] végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolatukat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehetőséget az internet-technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.
 
Az internet talán legfontosabb szervező, összefogó ereje az ISOC ''(Internet Society)''. A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet-technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az IAB ''(Internet Architecture Board)'', melynek feladata hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, valamint a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internetcímzési rendszer karbantartásáért.
Az interneten nincsen központ, tehát decentralizált hálózat. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.
 
Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés ''(e-mail)'' forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok ''(newsgroup)'' forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy természetes végponthoz, a [[w:világháló]]hoz ''(World Wide Web)'' vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a [[w:CERN]] szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval bővül.
 
A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat elüzletiesedése <!-- ez is hülye szó, de az elődjénél szebb :)--> is. Az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt. Sőt, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé.
 
=== Az internet Magyarországon ===
[[Magyarország]]onMagyarországon 2007-ben a háztartások körülbelül 38[[%]]-ában volt internet, egy évvel korábban 2006-ban még 32%-ában. Nőtt a széles sávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az [[Európai Unió|európai uniós]] átlag 42%, ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között [[Franciaország]], [[Spanyolország]], [[Észtország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]], mögöttünk helyezkedik el [[Olaszország]], [[Szlovákia]], [[Lengyelország]] és [[Portugália]].<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/56607/europai_internetfelmeres_magyarorszag_a_kozepmezonyben sg.hu]</ref>
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban.
A mobilinternet-előfizetések változása 2007. I. negyedévéhez képest (amikor 220&nbsp;598 előfizetés volt az országban), 2011. IV. negyedévére {{szám|2154852}} előfizetésre nőtt.<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oni001.html|title= Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint|accesdate=2012-05-05}}</ref> Egy 2014-es adócsomag-tervezet szerint [[Magyarország]]on 2015-től [[gigabyte]]-onkénti százötven [[forint]]os adó lett volna kivetve. A tervezetet a tüntetések hatására visszavonták, mivel általános felháborodást keltett mind az országon belül, mind az [[Európai Unió]]ban.
'''Számok:'''
 
[[2008]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az egyik ismert külföldi torrentkereső oldal (egy, a publikus helyekről beszerezhető torrentállományok kereső weblapja) információi szerint 433 (magához hasonló) weboldal, 75&nbsp;678 tracker (a torrent felhasználókat összehangoló [[kiszolgáló]]), {{szám|1390378}} torrent, 33,37 millió fájl volt elérhető 1074,61 terabájt méretben, melyet egyidejűleg 12,01 millió "peer", azaz végponti felhasználó cserélt.
 
=== Nyelv ===
== Aktuális és lehetséges problémák ==
=== Gyermekek veszélyeztetése ===
Az internet cenzúrázatlansága folytán, az egyes [[ország]]ok erőfeszítései ellenére nagy mennyiségű, [[gyermek]]ekgyermekek és [[fiatal]]okfiatalok számára veszélyesnek tekinthető anyag lelhető fel könnyűszerrel a világhálón. Azok a portálok, amelyek felnőtt tartalmakat közvetítenek, sok országban kötelezően figyelmeztető panellal kell induljanak, amely korhatár-ellenőrzést végez, ez azonban szinte teljesen hatástalan, mert a felhasználó bármilyen születési dátumot beállíthat. A fejlett keresőoldalak segítségével, mint amilyen a [[Google kereső|Google]] is, szinte befogadhatatlan mennyiségű felnőtt tartalom érhető el néhány kattintással, a világ számtalan országából.
 
További gondot jelenthet az internetes [[chat]]elések, üzenetváltások alkalmával a megtévesztés, fenyegetés. A naiv, tapasztalatlan gyermekeket könnyűszerrel csalhatják el a bűnözők.
Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható [[könyvtár]]akban ill. [[teleház]]akban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben stb.
 
Az otthoni internetelérési lehetőségek közé tartozik <!--az elavult, általában percdíjas [[dial-up]], azaz a hagyományos telefonvonalat igénylő [[modem]]es betárcsázós kapcsolat, illetve -->a széles sávú, vezetékes ([[ADSL]] vagy kábelnet), a vezetéknélkülivezeték nélküli („mikrohullámú”), a műholdas és a [[mobiltelefon]]os ([[GPRS]] vagy mobil széles sávú) kapcsolódás, illetve az optikai kábeles hozzáférés.
 
== Irodalom ==
* Ropolyi László: ''Az internet természete'', Typotex Kiadó, 2006, {{ISBN| 978-963-9664-23-4}}
 
== Források ==
214 444

szerkesztés