|
A réti csiperke (champignon) (Agaricus campester) elsősorban réteken nő.
== Teliholdkor nő a legtöbb gomba ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Tévedések]]
{{Szk-főcím}}
{{abc-tévedések}}<br />
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F8FF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
<br />
Tény: Semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a gombák növekedése bármiféle összefüggésben állna a holdfázisokkal. Az azonban tény, hogy a gombáknak melegre és elegendő nedvességre van szükségük a növekedéshez.
== Minden csiperke ehető ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Tévedések]]
{{Szk-főcím}}
{{abc-tévedések}}<br />
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F8FF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
<br />
Tény: nem minden csiperkefaj (champignon) ehető. Bár a kerti vagy más néven réti, sziki és erdőszéli csiperke (Agaricus campestre, Agaricus bernardii, Agaricus arvensis) ehető, jó ízű gombák, vannak csiperke fajok, amelyek mérgezők. Ilyen például a sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma), amely könnyen összetéveszthető ehető rokonaival, fogyasztása megárt, gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, nagy mennyiségben fogyasztva pedig mérgező! Undort keltő karbol-, jód- vagy tintaszaga van, a friss gombán ez gyakran nem érezhető egyértelműen, főzve erősödik a szag. Sem szaga, sem nyomásra, dörzsölésre és vágási felületeken jelentkező sárgás elszíneződése nem vehető ki mindig egyértelműen! Fogyasztás előtt minden gombát vizsgáltasson meg gombaszakértővel!
== Nem kell bevizsgáltatni ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Tévedések]]
{{Szk-főcím}}
{{abc-tévedések}}<br />
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F8FF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
<br />
Tény: Akkor is, ha azt gondoljuk, hogy ismerjük a begyűjtött gombát, minden esetben vizsgáltassuk meg gombaszakértővel! A saját gyűjtésű, rokontól, ismerőstől kapott, és vásárolt gombát is feltétlenül vizsgáltassuk meg szakértővel! Nagyon sok ehető és mérges gomba könnyen összetéveszthető egymással, ezeket biztonsággal megkülönböztetni kizárólag gombaszakértő tudja!
== Ami korábban ehető volt, mindig ehető ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Tévedések]]
{{Szk-főcím}}
{{abc-tévedések}}<br />
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F8FF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
<br />
Ez végzetes tévedés! A begöngyölt szélű cölöpgombát (Paxillus involutus) korábban ehető gombaként tartották számon, Európa egyes országaiban ma is fogyasztják, ám egyre több országban - így hazánkban is! - mérgező gombaként tartják számon, mivel maradandó máj- és vesekárosodást okoz, és halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki. Fogyasztása halálos kimenetelű allergiás sokkot is kiválthat. Mindenképp kerülendő tehát a fogyasztása! A korábban fogyasztott sárgászöld pereszkét (Tricholoma equestre) is ma már mérgező gombaként tartják számon, mivel fogyasztása több esetben izomsorvadást és halálos mérgezést is okozott. Az ehetőként nyilvántartott gombákkal szemben a szervezet toleranciája változik. Egyre több embernél jelentkeznek allergiás reakciók egyes ehető gombák fogyasztása után. Egyre gyakoribb, hogy a nyersen mérgező, de 20 perc sütés vagy főzés után ehető kalapú gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) fogyasztása után, az ajánlott sütési-főzési időt betartva is rosszullét jelentkezik.
== Ehető és mérgező gomba ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Tévedések]]
{{Szk-főcím}}
{{abc-tévedések}}<br />
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F8FF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
<br />
Tévhit, hogy akik jól ismerik a gombákat, nem téveszthetik össze az fajokat
Tény: Sok ehető és mérges gomba megtévesztően hasonlít egymásra. Például az ehető, bár nyersen mérgező piruló galóca (Amanita rubescens) a mérgező galócafajokkal, például a párducgalócával (Amanita pantherina), gyilkos galócával (Amanita phalloides) vagy a légyölő galócával (Amanita muscaria) könnyen összetéveszthető. A legveszélyesebb közülük is a gyilkos galóca. Bár sokszor halljuk, hogy a gyilkos galócán általában gallér és bocskor található, a gomba meghatározásánál ne bízzuk magunkat ezekre a jellemzőkre! Ugyanis a gyilkos galóca gallérja és bocskora szedéskor megsérülhet, leszakadhat, a bocskor gyakran egészében a földben marad, illetve fiatal gombán a gallér kevésbé kifejezett, mivel a lemezeket takarja, ezért a bocskor vagy gallér hiánya sem zárja ki, hogy gyilkos galócáról van szó! A mérgező galócafajok okozta mérgezés tünetei későn, nyolc órával a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Más gombák okozta mérgezések esetén gyomormosást végezhetnek, a galócák okozta mérgezések esetén azonban ez már sokszor nem segít, mivel a méreg nagyon gyorsan bekerül a véráramba. Nagyon gyakran összekeverik az ehető csiperkéket (champignon) a mérgező csiperkefajokkal. A már említett mérgező sárguló csiperkét korábban karbolszagú csiperkének is hívták, undort keltő szaga azonban napjainkban egyre kevésbé kifejezett, ma már egyre kevésbé ismerhető fel szaga alapján. A sárguló csiperke nyomásra, dörzsölésre, és a vágási felületeken sárgásan elszíneződik. Ám a sárgulás sem mindig egyértelműen kivehető. A szag és a sárgás elszíneződés sokszor nem feltűnő, ezért is fontos minden gombát szakértővel bevizsgáltatni!
Sokan sokféle házi gyógymódról hallottunk már, amelyek generációról generációra öröklődnek, ám ezek közt vannak olyanok is, amelyek nem csupán teljesen hatástalanok, hanem ártalmasak és veszélyesek is! Összegyűjtöttünk közülük néhányat.
| 