233 586
szerkesztés
Növények/F/Fehér mustár (szerkesztés)
A lap 2018. október 29., 06:56-kori változata
, 4 évvel ezelőttnincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései) a (KeFe átnevezte a(z) Növények/Fehér mustár lapot a következő névre: Növények/F/Fehér mustár) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövény-abc}}
[[Kép:Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sinapis alba}}
{{népies|angol mustár vagy fehér repce}}
A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
:Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
'''Hatóanyagai'''
: Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
: Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
: Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.
{{lásd|[[Növények/F/Fekete mustár|Fekete mustár]]|[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustár csíraMustár csíra]]| }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}▼
▲{{commonskat|Sinapis alba|{{SUBPAGENAME}}}}
▲{{portál|Növények}}
| |||