„Növények/K/Kerti kakukkfű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
{{latin|Thymus}}
{{népies|balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor.}}
Az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 350 örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő faj, hibrid faj összefoglaló neve. Európa, Ázsia és Észak-Afrika mérsékelt övi területein honosak.
Már az egyiptomiak és a görögök is használták, de ma már minden konyhában nélkülözhetetlen. Különösen a franciák és bolgárok kedvelik.
Szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajok 20–50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsavörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró.
Fajai▼
▲'''Fajai'''
:Magyarországon főleg a mészkőhegységekben és a szárazabb, füves réteken nő, de a kertekben termesztett
*[[
▲Magyarországon főleg a mészkőhegységekben és a szárazabb, füves réteken nő, de a kertekben termesztett [[kerti kakukkfű|kerti kakukkfű]] (Thymus vulgaris) is könnyen elvadulhat. Jellegzetes illatát követve a réteken, erdők szélén könnyen megtalálhatjuk.
*[[
*[[
*[[Növények/M/Mezei kakukkfű|Növények/M/Mezei kakukkfű]] ▼
{{latin|Thymus serphyllum}} ▼
{{népies|Keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű}};
*[[Növények/H/Hegyi kakukkfű|hegyi kakukkfű]] {{latin|Thymus pulegioides}}
*[[Növények/K/Korai kakukkfű|korai kakukkfű]] {{latin|Thymus praecox}}
*[[Növények/H/Homoki kakukkfű|homoki kakukkfű]] {{latin|Thymus degenianus}}
:A legjobban a tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik. Sziklakertekben, rézsűkön, kővályúkban, tipegők közt és kőfalakon is nevelhetjük. Napfényt, nedves, de jó vízvezető talajt kíván. Télálló. Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3–0,5 cm mélyre. Egy gramm magból 400–500, 5–8 cm-es palántát nevelhetünk; ezek gyökereztetésére a május-júniusban szedett, 8–10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. A palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük.
▲*[[párnás kakukkfű|párnás kakukkfű]] (Thymus caespititius) lazán párnás félcserje, vékony, fás szárain apró, szőrös, középzöld levelekkel. Kicsiny, halvány lilásrózsaszín virágai nyáron nyílnak rövid fürtökben, tömött örvökben.
:Tőosztással a legjobban márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk.
▲*[[fénylő kakukkfű|fénylő kakukkfű]] {{latin|Thymus carnosus}} védett elhelyezést kíván.
:A legjobb fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor szedett hajtásokból kaphatjuk. :Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le; itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd a szárrészektől megtisztítva aromaőrző csomagolásban tároljuk.
▲*[[citromillatú kakukkfű|citromillatú kakukkfű]] {{latin|Thymus citriodorus}} mintegy 10 cm-esre növő, terjeszkedő törpecserje. Jól bírja a hideget, fagyot. Aranysárga levelei aprók, tojás vagy kerekdedek, összedörzsölve rendkívül illatosak.
▲*[[Növények/M/Mezei kakukkfű|Növények/M/Mezei kakukkfű]]
▲{{latin|Thymus serphyllum}}
▲{{népies|}} keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű; mint gyűjtött gyógynövényt, Magyarországon ezen a néven foglalják össze az alábbi hazánkban honos kisfajokat:
▲*[[hegyi kakukkfű|hegyi kakukkfű]] {{latin|Thymus pulegioides}}
▲*[[korai kakukkfű|korai kakukkfű]] {{latin|Thymus praecox}}
▲*[[homoki kakukkfű|homoki kakukkfű]] {{latin|Thymus degenianus}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
| |||