„Címerhatározó/Nádasdi-címer” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Előljáró 1415.jpg|thumbbélyeg|]]

[[Fájl:Coa_Hungary_Family_Nádasdy.svg|thumbbélyeg|180px]]

Az {{Ch|ElőljáróElöljáró Gál -címer|ElőljáróElöljáró Gál}} család 1415. március 10-én Konstanzban

megjegyzésMegjegyzés: a címer a szövegben nincs leírva

Fájl:Gróf Nádasdy Ferenc Exlibrise, 1646.png|Gróf Nádasdy Ferenc Exlibriseexlibrise, 1646

===Gróf Nádasdi és Fogarasföldifogarasföldi Nádasdy===

"Az„Az ország három részre szakadását követő évtizedektől jelentős szerepet töltött be a törzsökös magyar család, amely valószínűleg a {{Ch|Nádasd nemzetség címere|Nádasd nemzetségből}} ered. Feltehetően már a honfoglalás korszakában a Dunántúl egy részét birtokadományként nyerte. Az országos főméltóságok mellett (nádor, országbíró) a család katonai és politikai sikereket elért tagja, gróf Nádasdy Ferenc tábornagy 1747-17791747–1779 között Fejér vármegye főispánja. Fia, az ifjabb Ferenc -– apját követve -– 1802-ig töltötte be a tisztséget. A család címere kerektalpú címerpajzs kék mezejében két szál természetes náddal körbevett, vízből felszállni készülő, aranykoronás vadkacsa. A pajzsfőn kilencgyöngyös grófi arany rangkoronán zárt sisakdísz, rajta háromágú nyitott aranykorona, amelyből a címerben leírt vadkacsa emelkedik. A címertakarók ezüst és kék színűek. A család jelmondata: SIE DEUS POR NOBIS QUIS CONTRA NOS (Ha Isten velünk, ki ellenünk)."” (Fejér m. lev.)

1558-ban Nádasdy Tamás a királytól kapott új adománylevél alapján öccsének, Kristófnak engedte át az egervári várat és a hozzá tartozó uradalmat. Nádasdy Kristóf 1563. augusztus 15-én kötött házasságot {{Ch|Choron címer|Choron}} (Csóron) Margittal, Choron János kapitány leányával. A Choronok igen tehetős família volt, birtokaik voltak Veszprém, Zala és Vas megyébenvármegyében. Margit örökölte a jelentékeny családi vagyon felét, de az egész birtokon osztatlanul gazdálkodtak.