„Gyógynövény/Gyógyhatása/T/Tehénborsó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
{{abc-gyógyhatás}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Kép:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Vigna sinensis|Vigna unguiculata subsp. unguiculata}}
{{népies|homokibab, tehénbab, kínai bab, szembab, homoki bab, csicseri bab, csicseri borsó}}
Hazája K-Ázsia, ahol termesztése tovább terjedt D-Ázsiába és Afrikába. 90-140 napos tenyészidőszaka alatt 3-5 t/ha szárazanyag előállítására és 100-150 kg/h N fixálására képes
A levelein és a száron lévő pórusok virágon kívüli (extraflorális) nektáriumokat bocsátanak ki, aminek köszönhetően a tehénborsó nemcsak virágzáskor vonzza a hasznos rovarokat, hanem már az előtte lévő periódusokban is. A darazsak, méhek, hangyák és katicabogarak különösen kedvelik.
A lucernánál és a hereféléknél jobban tolerálja a savanyú talajokat, az 5,0-5,5-ös pH nem jelent problémát számára. Hatékony
{{tartalmaz| }}
:
{{használjuk|Melegigényes, szárazságtűrő, kúszó szárú, egyéves növény, néhol nálunk is termesztik.
Termesztése sokban hasonlít a szójánál alkalmazott technológiára: vetése április végétől június közepéig ajánlott főnövényként. Amennyiben takarónövényként szeretnénk alkalmazni, az őszi kalászosok betakarítás után minél hamarabb (2-3 napon belül) érdemes elvetni – ebben az esetben még a vegetatív fázisban fogja érni a téli fagy.
Az ajánlott vetésmélység 2-5 cm, monokultúrás magnormája 30-60 kg/ha. Rövid tenyészidejű keverékek esetén pohánkával, középhosszú mixekben szudánifű, cirokkal és kölesfélékkel kombinálható.}}
{{gyógyhatása|Kiemelkedő nitrogénkötő képessége, a hasznos rovarok vonzása és nematosztatikus hatása miatt kiváló alkotóeleme lehet a júliusban vetett takarónövény-keverékeknek. Fehérjében és rostban gazdag magja étkezésre is alkalmas, a belőle készült őrlemény, liszt adalékként lehet hasznos.}}
|