„Növények/K/Közönséges dió” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]
{{Kert-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Fájl:Juglans ailantifolia.jpg|right|240px|thumb|Japán dió levelei és termése]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Juglans regia|-}}
{{drog|Juglandis folium, Juglandis nucis dissepimentum (a termés külső, húsos burka (diókopács) ''Juglandis nucis pericarpium'' (a termésben lévő kemény hártyás képződmény "közfal") }}
{{népies|dió vagy diófa}}
 
A '''dió''' vagy '''diófa''' a [[diófélék]] vagy diófafélék ''(Juglandaceae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]]. Közepes, vagy nagy termetű (10-40 m magas) [[lombhullató]] [[Fa (botanika)|fák]], 20-90 cm-es, 5-25 levélkéből összetett [[Levél (növény)|leveleik]]Leveleik páratlanul szárnyaltak, [[termés]]üktermésük diótermés ([[csonthéjas termések|csonthéjashoz]] hasonló, zárt kupacsú [[makk]]).
 
A nemzetség 21 faja az [[Óvilág]]ban Délkelet-Európától [[Japán]]igJapánig, az [[Újvilág]]ban Délkelet-Kanadától nyugatra [[Kalifornia|Kaliforniáig]], délre [[Argentína|Argentínáig]] előfordul. A génusz neve, ''Juglans'' a ''Jovis glans'', azaz „[[Jupiter (mitológia)|Jupiter]]„Jupiter [[makk]]ja”makkja” kifejezésből ered – átvitt értelemben, istennek való termés.
 
A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] két fajukkal találkozhatunk gyakrabban, az egyik az ehető diót termő [[közönséges dió]] ''(J. regia)'', a másik az [[Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] származó, [[Európa|Európában]] parkokban díszfaként ültetett, illetve néhol erdőgazdasági jelentőségű [[fekete dió]] ''(J. nigra)''. <!--the shoots have chambered [[pith]], a character shared with the [[wingnut (plant)|wingnuts]] ''(Pterocarya)'' but not the [[hickory|hickories]] ''(Carya)'' in the same family.-->
 
A nemzetség legismertebb tagja a [[közönséges dió]] ''(J. regia'', szó szerint „királyi dió”), ami délkeletre a [[Balkán]]tólBalkántól Délnyugat- és Közép-Ázsiáig, a Himalájában és Délnyugat-Kínában is honos. Az [[ENSZ]] Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az iráni Shahmirzad ültetvény a legnagyobb a világon 700-750 hektáros nagyságával. [[Kirgizisztán]] területén 230&nbsp;700 hektár dióerdő található, ahol a ''J. regia'' a domináns fa a felső koronaszinten (Hemery and Popov, 1998). A diók közül a J. regiát termesztik legszélesebb körben ízletes terméséért.
==Rendszerezés==
*'''Sect. ''Juglans'''''. A levelek nagyok (20–45 cm), 5–9 széles levélke, csupasz, ép szélű. Fája kemény. Délkelet-Európától Közép-Ázsiáig.
**''[[Juglans regia]]'' L. (''J. duclouxiana'' Dode, ''J. fallax'' Dode, ''J. orientis'' Dode) – [[közönséges dió]]
**''[[Juglans sigillata]]'' Dode – Yünnani dió (különállása a ''J. regia''-tól bizonytalan)
*'''Sect. ''Rhysocaryon'''''. A levelek nagyok (20–50 cm), 11–23 karcsú levélke, finoman bolyhos, fűrészelt szélű. Fája kemény. Észak- és Dél-Amerika.
**''[[Juglans australis]]'' Griseb. (''J. boliviana'' Dode) – Argentin dió
**''[[Juglans brasiliensis]]'' Dode – Brazil dió
**''[[Juglans californica]]'' S.Wats. – Kaliforniai dió
**''[[Juglans hindsii]]'' (Jepson) R.E.Smith – Észak-kaliforniai fekete dió
**''[[Juglans hirsuta]]'' Manning
**''[[Juglans jamaicensis]]'' C.DC. (''J. insularis'' Griseb.) – Nyugat-indiai dió
**''[[Juglans major]]'' (Torrey) Heller (''J. arizonica'' Dode, ''J. elaeopyron'' Dode, ''J. torreyi'' Dode) – Arizonai dió
***''Juglans major'' var. ''glabrata'' Manning
**''[[Juglans microcarpa]]'' Berlandier (''J. rupestris'' Engelm.) – Texasi fekete dió
***''Juglans microcarpa'' var. ''stewartii'' (Johnston) Manning
**''[[Juglans mollis]]'' Engelm. – Mexikói dió
**''[[Juglans neotropica]]'' Diels (''J. honorei'' Dode) – Sötét dió
**''[[Juglans nigra]]'' L. – [[Fekete dió]]
**''[[Juglans olanchana]]'' Standl. & L.O.Williams – Közép-amerikai dió
**''[[Juglans peruviana]]'' Dode
**''[[Juglans soratensis]]'' Manning – Sorata-i dió
**''[[Juglans steyermarkii]]'' Manning – Guatemalai dió
**''[[Juglans venezuelensis]]'' Manning – [[Venezuelai dió]]
*'''Sect. ''Cardiocaryon'''''. A levelek igen nagyok (40–90 cm), 11–19 széles levélke, puhák, pelyhesek, szélük csipkézett. Fája puha. Északkelet-Ázsia, Észak-Amerika keleti része.
**''[[Juglans ailantifolia]]'' Carr. (''J. cordiformis'' Maxim., ''J. sieboldiana'' Maxim.) – [[Japán dió]]
***''Juglans ailantifolia'' var. cordiformis – Szívdió
**''[[Juglans cinerea]]'' L. – Szürke dió, vajdió
**''[[Juglans mandshurica]]'' Maxim. (''J. cathayensis'' Dode, ''J. formosana'' Hayata, ''J. hopeiensis'' Dode, ''J. stenocarpa'' Maxim.) – Mandzsúriai dió
 
Magassága tipikusan 15-25 méter, egyes példányok a 30 métert is meghaladhatják. 150-160 évig elél, de magassági növekedése 70-80 éves korában abbamarad. Koronája igen széles, sűrű, szabályos alakú. Törzse ívelten fölfelé tartó, közel egyforma erős ágra oszlik már kevéssel a talaj fölött, ezek több, gyakran meggörbülő vagy könyökszerűen elforduló kisebb ágban folytatódnak. A fiatal fák kérge ezüstösszürke színű, sima; később jellegzetesen repedezett, barázdált és világos barnásszürke színű lesz. A fiatal ágak csillogó világosszürkék. A fiatal hajtások vastagak, fényes olajzöld színűek, kopaszak. A vessző metszete rekeszes. A csúcsi rügyek sötétbarnák vagy majdnem feketék, nagyok, gömbölyűek.
 
Az igen későn megjelenő levelek 20–40 cm hosszúra nőnek, szórt levélállásúak, páratlanul szárnyaltak, az egyes levélkék hosszúkás-oválisak, nyelesek, legfeljebb 15 cm hosszúak, számuk 7-9. A sárgászöld levélkék bőrneműek, ép szélűek vagy csak igen kissé fogazottak (a fekete diótól eltérően), szétdörzsölve kellemes illatúak, mely szárítás után elvész. A levélripacsok szív alakúak.
A nemzetség legismertebb tagja a [[közönséges dió]] ''(J. regia'', szó szerint „királyi dió”), ami délkeletre a [[Balkán]]tól Délnyugat- és Közép-Ázsiáig, a Himalájában és Délnyugat-Kínában is honos. Az [[ENSZ]] Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az iráni Shahmirzad ültetvény a legnagyobb a világon 700-750 hektáros nagyságával. [[Kirgizisztán]] területén 230&nbsp;700 hektár dióerdő található, ahol a ''J. regia'' a domináns fa a felső koronaszinten (Hemery and Popov, 1998). A diók közül a J. regiát termesztik legszélesebb körben ízletes terméséért.
 
Április-május táján virágzik, a porzós virágok akár 4 héttel a termős virágok előtt nyílnak (proterandria). A fiatal fákon kezdetben csak porzós, majd néhány évig felváltva vagy csak porzós vagy csak termős virágok képződnek.[2] Porzós virágai 3–10 cm hosszú, lefelé görbülő majd lecsüngő, sárga vagy sárgászöld, vastag barkában fejlődnek. Termős virágai 2-5-ös csomókban, alig észrevehetően helyezkednek el az ágvégeken (egyes termesztett változatokban az oldalrügyeken is), bibéik sárga színűek. A virágok szélbeporzásúak. Az apomixis is előfordul.
A [[fekete dió]] ''(J. nigra)'' Észak-Amerika keleti részén közönséges faj, másutt széles körben termesztik. Termése szintén ehető és finom, de belső része kisebb, héja jóval keményebb, így elsősorban nem termése, hanem értékes faanyaga miatt termesztik.
 
Termőtája cönokarp, termése csonthéjashoz hasonló, 4–5 cm hosszú, gömbölyű, világosbarna, zárt kupacsú makk, amit diótermésnek is neveznek. Külső burka zöld vagy sárgás színű, kopasz, íze fanyar, a csonthéjról érés után szabálytalanul felhasadozik, könnyen leválik. A csonthéjban ráncos, húsos, kétfelé váló, dús olajtartalmú magot találunk, ezt szokás fogyasztani.
Az [[észak-kaliforniai fekete dió]] ''(Juglans hindsii)'' Észak-Kaliforniában őshonos, ahol a mezőgazdaságban elterjedten használják a ''J. regia'' [[gyökéralany]]aként. Diótermésén nincsenek jelen a fekete dióra jellemző mély barázdák.
 
A [[szürke dió]] vagy vajdió ''(J. cinerea)'' szintén Észak-Amerika keleti részén honos, ahol jelenleg [[veszélyeztetett faj]]nak számít ez idő szerint kivédhetetlen, behurcolt gombabetegsége miatt, amit a ''[[Sirococcus clavigignenti]]'' [[gomba]] okoz. Levelei 40–60 cm hosszúak, termése tojásdad, a héj taréjai igen magasak, és a mag különösen nagy zsírtartalmú.
 
A [[japán dió]] ''(J. ailantifolia)'' a vajdióhoz hasonló, de levelei hosszabbak (max. 90 cm), termése pedig kerekded, nem ovális. A ''cordiformis'' változatnak szív formájú a termése, emiatt szívdiónak is nevezik. Ez adja a sectio nevét is: ''Cardiocaryon''.
 
'''A fekete dió'''
;Hibridek
A [[fekete dió]]: ''(J. nigra)'' Észak-Amerika keleti részén közönséges faj, másutt széles körben termesztik. Termése szintén ehető és finom, de belső része kisebb, héja jóval keményebb, így elsősorban nem termése, hanem értékes faanyaga miatt termesztik.
 
'''Az [[észak-kaliforniai fekete dió]]'''
Az [[észak-kaliforniai fekete dió]]: ''(Juglans hindsii)'' Észak-Kaliforniában őshonos, ahol a mezőgazdaságban elterjedten használják a ''J. regia'' [[gyökéralany]]aként. Diótermésén nincsenek jelen a fekete dióra jellemző mély barázdák.
 
'''A [[szürke dió]]'''
A [[szürke dió]]: vagy vajdió ''(J. cinerea)'' szintén Észak-Amerika keleti részén honos, ahol jelenleg [[veszélyeztetett faj]]nak számít ez idő szerint kivédhetetlen, behurcolt gombabetegsége miatt, amit a ''[[Sirococcus clavigignenti]]'' [[gomba]] okoz. Levelei 40–60 cm hosszúak, termése tojásdad, a héj taréjai igen magasak, és a mag különösen nagy zsírtartalmú.
 
A [[japán dió]]
A [[japán dió]]: ''(J. ailantifolia)'' a vajdióhoz hasonló, de levelei hosszabbak (max. 90 cm), termése pedig kerekded, nem ovális. A ''cordiformis'' változatnak szív formájú a termése, emiatt szívdiónak is nevezik. Ez adja a sectio nevét is: ''Cardiocaryon''.
 
;'''Hibridek'''
*''Juglans x bixbyi'' Rehd. – ''J. ailantifolia'' x ''J. cinerea''
*''Juglans x intermedia'' Carr. – ''J. nigra'' x ''J. regia''
 
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/D/Dió|Gyógyhatása]]|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] |}}
 
== Lásd még ==
*[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]
*[[Dió (faanyag)]]
 
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
== Külső hivatkozások ==
 
==Források==
 
* [http://www.terebess.hu/diok/01-01/1.htm A dió leírása és botanikája]
* [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/juglans.html Orosz Péter: A Juglans nemzetség diói]
203 199

szerkesztés