„Növények/C/Csillagánizs” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
 
[[Fájl:Illicium verum 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Csillagánizs]]
[[Fájl:Sternanis.wmt.jpg|thumb|200px|right|Termések]][[Fájl:Illicium verum 1zz.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Csillagánizs]]
[[Fájl:Sternanis.wmt.jpg|thumb|200px|right|Termések]]
<br />
21 ⟶ 20 sor:
Londonba a nagy angol utazó, Sir Thomas Cavendish közvetítésével érkezett 1588. szeptember 9-én, aki Fülöp-szigetekről hozta magával. A kínai és vietnámi konyha ismertté válásával azonban Európában is egyre többet kezdték használni lekvárok, szirupok ízesítésére, és az ánizsmagból desztillált drágább ánizsolaj helyettesítésére. A 17. században egyre inkább elterjedt Európában, például a cári udvarban a tea ízesítésére is használták.
 
'''Felhasználása'''
Több területen is hasznosítható: előszeretettel alkalmazzák a konyhaművészet szerelmesei, gyógyászatban is ismert alapanyag és virágzása idején megcsodálhatjuk az örökzöld fa virágát is. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a rokonságába tartozó japán csillagánizs növénnyel, ami étkezésre nem használható, mert toxikus mérgező anyagot, anisatint tartalmaz. Az Európai Unióba néhány alkalommal összekeveredve importálták őket, amelyek ételmérgezésekhez vezettek, ezért behozatalukat a 2002/75/EK bizottsági határozat külön szabályozta. Mivel a határozatban előírt ellenőrzések során nem került elő újabb szennyeződés, ezért a jogszabályt másfél évvel később, 2003 augusztusában hatályon kívül helyezték.