„Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack tafrinás betegsége” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
 
'''Kórokozó'''
{{latin|Taphrina deformans|-}}
{{népies|levélfodrosodás}}
Gombabetegség
22. sor:
 
'''A tünetek leírása'''
:- A betegség leggyakrabban az őszibarackon, szilván, ritkán a mandulán fordul elő.
:- Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.
:- A levélen, a hajtáson és a vesszőn, valamint a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
:- Az egész levéllemez vagy pedig csak a levéllemez egy része megnagyobbodik. A levelek ráncosak, fodrosak, törékenyek lesznek. Színük először sárgászöld, később pedig sárgásbarna, esetenként liláspiros. Felületükön finom, fehér, deres exoaszkuszbevonat figyelhető meg. Később a levelek elszáradnak és lehullanak.
32 ⟶ 33 sor:
:Az exoaszkuszban lévő aszkospórákon aszkokonídiumok is fejlődnek. Az aszkokonídiumokon újabb aszkokonídiumok képződnek.
 
:A fertőzési források főleg az őszibarack vázágai, vesszői. A tavasz végén lehullott beteg levelek fertőzési forrásként alig jönnek számításba, mert azok egyrészt a nyár folyamán elrothadnak, másrészt pedig a földigiliszták a talajba húzzák azokat. Ezért találunk a fa alatt a talajból kiálló leveleket. A levél színén képződő exoaszkuszokból az aszkospórák kilövellnek, majd a vázágakra és a vesszőkre kerülnek.
:Az aszkospórák ezután sarjadzással, azaz blasztokonídium-képzéssel aszkokonídiumokat hoznak létre. Az aszkokonídiumok újabb aszkokonídiumokat fejlesztenek. Ezek még az enyhe téli napokon is, 4 °C hőmérséklet felett folyamatosan, nagy számban képződnek. Csak a hideg téli napokon és a meleg nyáron nem fejlődnek, olyankor vastag falat képezve vészelik át a kedvezőtlen körülményeket. Ezzel magyarázható, hogy a kórokozó legalább két, esetenként több évig fertőzőképes. Az aszkospórák szerepe az áttelelésben alárendelt.
 
:Csak a hideg téli napokon és a meleg nyáron nem fejlődnek, olyankor vastag falat képezve vészelik át a kedvezőtlen körülményeket. Ezzel magyarázható, hogy a kórokozó legalább két, esetenként több évig fertőzőképes. Az aszkospórák szerepe az áttelelésben alárendelt.
:A kórokozó hőmérsékleti igénye alacsony, a 4–14 °C átlaghőmérséklet kedvező a fertőzésre. A növényfelület nedvességének időtartama a kórokozó terjedését és fertőzését döntően meghatározza. Ezért a csapadékos időjárás, a harmat és a köd elengedhetetlen a kórokozó számára. Ezek a körülmények hazánkban általában március második felétől április végéig, május elejéig adottak. Ekkor a kórokozó már a hajtások egérfül állapotától sziromhullásig, illetve a termés kötődéséig folyamatosan fertőzi az őszibarackot. Gyakorlatilag április végére súlyos kártétel alakulhat ki. Ezután csak hosszan tartó, csapadékos időjárás esetén számíthatunk gyenge utófertőzésre.
 
:A kórokozó hőmérsékleti igénye alacsony, a 4–14 °C átlaghőmérséklet kedvező a fertőzésre. A növényfelület nedvességének időtartama a kórokozó terjedését és fertőzését döntően meghatározza. Ezért a csapadékos időjárás, a harmat és a köd elengedhetetlen a kórokozó számára.
 
:A kórokozó hőmérsékleti igénye alacsony, a 4–14 °C átlaghőmérséklet kedvező a fertőzésre. A növényfelület nedvességének időtartama a kórokozó terjedését és fertőzését döntően meghatározza. Ezért a csapadékos időjárás, a harmat és a köd elengedhetetlen a kórokozó számára. Ezek a körülmények hazánkban általában március második felétől április végéig, május elejéig adottak. Ekkor a kórokozó már a hajtások egérfül állapotától sziromhullásig, illetve a termés kötődéséig folyamatosan fertőzi az őszibarackot. Gyakorlatilag április végére súlyos kártétel alakulhat ki. Ezután csak hosszan tartó, csapadékos időjárás esetén számíthatunk gyenge utófertőzésre.
 
'''Védekezés:'''
:- Rügypattanás előtt rézszulfát, rézhidroxid vagy rézoxiklorid tartalmú permetezőszerrel lemosópermetezést kell végezni. Ezután réztartalmú szerrel – a zöld részek rézérzékenysége miatt – nem szabad védekezni.
 
:- A hajtások egérfül állapotában, általában március végén, április elején végzett korai, megelőző védekezés döntő fontosságú. Elmulasztása nagy veszéllyel jár.
 
:- Ezután még három alkalommal, vagyis rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén és a termés kötődésekor, kell védekezni.
 
:- Legkésőbb május első dekádjában befejezhetjük a permetezést. Védekezésre a kontakt szerek közül a kaptán és a dodin hatóanyagú szerek, továbbá a szisztémikus, eradikatív hatású difenokonazol hatóanyagú szer javasolható.
:A hajtások egérfül állapotában, általában március végén, április elején végzett korai, megelőző védekezés döntő fontosságú. Elmulasztása nagy veszéllyel jár.
:Ezután még három alkalommal, vagyis rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén és a termés kötődésekor, kell védekezni.
:Legkésőbb május első dekádjában befejezhetjük a permetezést. Védekezésre a kontakt szerek közül a kaptán és a dodin hatóanyagú szerek, továbbá a szisztémikus, eradikatív hatású difenokonazol hatóanyagú szer javasolható.
<br />
{{Lásd|| | }}