„Irányítószám/Pécs/Névadói/Surányi Miklós” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „Kategória:Pécs névadói <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;">” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Pécs névadói]]
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:Miklós Surányi - Hungarian Writer - The ten-year-old Hungarian Radio Album 1935.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Surányi Miklós]]
'''Surányi Miklós út'''
: A Mecsek oldalban húzódó utat nevezték el róla.
: '''Surányi Miklós''' (Felső-mindszent, 1882. február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
: Surányi Miklós a Baranya megyében lévő Felső-mindszenten, mai nevén Mindszentgodisán született.
: Még Pécsett is kevesen ismerik, pedig elég neves újságíró és parlamenti tudósító volt az 1800-as évek végétől, aki véletlenül épp Pécsett tanult.
: Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály.
: Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett 1908-ig.
: Surányi Miklós regényei nagyobb részt történelmi tárgyúak.
: „Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi célkitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sokrétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el.” – írta az íróról Pintér Jenő, de ő is úgy látta, hogy „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.”
: Az író A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. A legnagyobb felháborodást Egyedül vagyunk című életírása keltette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt.
:Művét mint kegyeletet és a nemzeti érzést sértő alkotást sokan, sok helyen elítélték.
|