„Növények/F/Fekete bodza” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Mézelő növények kategória hozzáadva (a HotCattel)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Allergén növények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Vadgyümölcsök]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Mézelő növények]]
[[Kategória:Vadgyümölcsök]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Sambucus nigra - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-127.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]]
 
[[Kép:Sambucus nigra fruit kpjas 26082005 1.jpg|bélyegkép|200px||A fekete bodza termése]]
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Elderberry.jpg|bélyegkép|200px|right|A fekete bodza virágzata]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sambucus nigra| }}
{{népies|festőbodza }}
A '''fekete bodza''', a bodza nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye.
 
:Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is.
 
:Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. A fekete bodza a Kárpát medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben.
 
:3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek.
 
:A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágai aprók, krémfehérek, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű csonthéjas bogyó.
:A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható.
 
{{tartalmaz| '''flos''' (virág): izzasztó glikozida, rutin, illóolaj→quercetin, nyálka, cukor, gyanta, cseranyag, kolin, emulzinenzim, szambunigrin kéksav glikozida fructus: gyümölcssavak, C-, C2-(I), és A- vitamin, cukor, 3% cseranyag, (illóolaj), antociánfesték, - '''folium''' (levél): cseranyag, gyanta, szambucin-alkaloida, szambunigrin kéksav, A provitamin}}
{{haszn-rész|}}
 
{{gyógyhatása|'''flos''' (virág): teája meghűlésnél izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. - '''fructus''' (gyümölcs): hurut ellen izzasztó, enyhe hashajtó és vizelethajtó. - '''folium''' (levél) tea: reumás bántalmak ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító}}
{{gyógyhatása|}}
{{felhaszn|A fekete bodza virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő ital kapható. - A frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthető, illetve szörp is készíthető belőle. - Bogyói szederrel vagy almával vegyítve lekvár főzésére alkalmas. Leves is készíthető belőle. - A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. - A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. - Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága. }}
 
:Fontos tudni a gyűjtés során, hogy közeli mérgező rokona a gyalogbodza (S. ebulus), amely lágyszárú évelő, más habitusú, és virágai nem sárgásfehérek, hanem hófehérek, portokjuk pedig lila. Másik rokon faj a fürtös bodza (S. racemosa), amely kevéssé alkalmazkodóképes, virágzata sárgászöld, nem tányérszerű, bogyói korallpirosak, az ágak bélszövete nem fehér, hanem sárgásbarna. Enyhén mérgező
 
{{ellenjav|A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek! }}
:
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/DiétaNövények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Sambucus nigra|{{SUBPAGENAME}}}}