„Növények/N/Nyárfa” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
{{növény-abc}}
[[Kép:Populus nigra-bekes.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|
{{népies|}}
A nyárfa a Malpighiales rendjének és a fűzfafélék családjának egyik nemzetsége mintegy 99 fajjal és hibriddel.
A magyarországi „tiszta” és keverék nyárfafajok első monográfiáját Gombocz Endre állította össze 1908-ban, A Populus-nem monográfiája címen. A munka bővített kiadását húsz évvel később ugyanő adta közre. A nemzetségbe főképp a föld északi féltekéjén honos (holarktikus) fák tartoznak.
15–50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A fiatal fák kérge sima, színe a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig bármilyen lehet. Néhány faj kérge öregkorára mélyen barázdálódik.
A levelek mérete még az egyes fákon is nagyon eltérő lehet: a kis levelek főként az oldalágakon, a nagyobbak az erősebb ágakon nőnek. Sok faj levelei ősszel sárgára vagy világos arany árnyalatúvá színeződnek. A levelek rombusz alakúak, a szélük karéjos vagy fogas, a nyelük hosszú.
Virágai a sallangos murvalevelek hónaljában ülnek, laza barkavirágzatban. Virágait a szél porozza be. Lombhullató. Gyorsan nő. A szikesedő homoktalajok és a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae) jellemző fája.
A Populus nemzetséget hagyományosan hat szekcióra osztjuk a levelek és virágok jellemzői alapján.[1] Az alábbi osztályozás ezt a felosztást követi. Az újabb genetikai vizsgálatok e felosztás helyességét nagyban alátámasztották. Kimutatták egyúttal azt is, hogy a fajok kapcsolatai valamelyest még összetettebbek, az egyes csoportok hibridizálódása és introgressziója miatt a nemzetség evolúciója hálózatos. Egyes fajok (lásd alább) nukleáris (apai úton öröklődő) DNS-ének és kloroplasztisz (anyai úton öröklődő) DNS-ének különbözősége tisztán e fajok hibrid eredetére utal.[2] A nemzetségben a hibridizálódás jelenleg is gyakori; az egyes szekciókban sok hibrid faj ismert.
{{haszn-rész|}}
20 ⟶ 32 sor:
{{ellenjav|Enyhe allergiát okozó, szélbeporzású növény. Virágzás idején – az intenzív magszőr kibocsátás miatt – belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva pedig könnyezést, vörösödést. Orrba kerülve tüsszögést, orr folyást eredményezhet.}}
<br/>
{{lásd|[[
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
| |||