„Növények/C/Cseresznye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
 
 
:A '''cseresznye''' a rózsafélék közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a [[vadcseresznyeNövények/V/Vadcseresznye|vadcseresznyefát]]fát ''(Prunus avium)'', illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a ''Prunus'' nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen.
 
:Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában.
 
== Háttér ==
:A cseresznyét az elterjedt nézet szerint [[Anatólia]] északkeleti részéről hurcolták be a [[Római Birodalom]] [[Pontus]] régiójába, i. e. 72-ben.<ref>{{CathEncy|wstitle=Pontus}}</ref> A [[törökország]]i [[Giresun]] városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azaz [[félsziget]]] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult.
 
:Az angol ''cherry'', a francia ''cerise'', a spanyol ''cereza'', a dél-olasz ''cerasa'' (sztenderd olaszban: ''ciliegia'') mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.
:Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.<ref>A History of the Vegetable Kingdom - Page 334</ref>
 
:A [[vadcseresznye]] ''(Prunus avium)'' volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát kitenyésztették; a [[meggy]]et ''(Prunus cerasus)'' inkább főzésre használják. :Mindkét faj Európából vagy Nyugat-Ázsiából származik, nem képesek egymás beporzására. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztásra nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban ahol a két fő faj nem terem meg. [[Öntözés]]igényük, munkaigényességük, az esővel és jéggel szembeni érzékenysége a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccsé teszi. Ennek ellenére igen keresettek.
:Nemesített cseresznyéből éves szinten 2007-ben az egész világon mintegy 2 millió tonnát termesztettek. Ennek mindegy 40%-át az USA, kb. 13%-át Európa állítja elő. Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második.<ref>[http://faostat.fao.org/site/567/default.aspx FAOSTAT ProdSTAT Crops] Food and Agriculture Organization of the United Nations, Retrieved on August 19, 2008.</ref>
 
== Virágai ==
[[Fájl:Blüte Süsskirsche.jpg|balra|160px]]
:Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtető [[virág]]airól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat.
 
:A japán ''szakura'' (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott [[hanami]] (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, illetve dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a 'Kanzan'.
 
:A cseresznyefák számos lepkefaj hernyójának szolgálnak táplálékul (például [[cseresznyeilonca]], [[meggyvirágmoly]]).
 
== Lásd még ==
206 468

szerkesztés