„Növények/Ö/Őszibarack” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
{{népies|nektarin lásd alább}}
:Az '''őszibarack''' a rózsafélék családjába és a ''Prunus'' nemzetségbe tartozó [[gyümölcsfa]]. Legközelebbi rokona a [[Növények/M/Mandula|mandula]], távolabbi rokonai a [[Növények/Sz/Szilva|szilva]] és a [[Növények/K/Kajszibarack|kajszibarack]].
:A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták „francia barack” néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi”, hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is „francia”, mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: [[Olaszország]]ból, [[Oroszország]]ból, [[Kína|Kínából]], az [[USA]] tagállamaiból ([[Illinois]], [[Texas]]) és [[Kanada|Kanadából]]) származnak.
:Helyes elnevezése csak a '''barack''' lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a [[Növények/K/Kajszibarack|kajszibarackot]] is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot '''nektarin''' névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
:Őshazájának régebben [[Perzsia|Perzsiát]] tartották, ami a [[latin]] növénytani elnevezésében ''(malum persicum)'' is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a [[kína]]i irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. [[Európa]]i elterjedésének forrása [[Itália]], majd [[Franciaország]], ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában ''(Théatre d’Agriculture)'', már 12 fajtát ír le.
:Az őszibarack termesztés fellendülésére jellemző, hogy a [[kereszténység]] terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el [[Belgium]]ba, [[Hollandia|Hollandiába]], [[Németország]]ba, de [[Anglia|Angliába]] is.
:Gyümölcse, az '''őszibarack''' 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.▼
Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.▼
:Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.▼
▲
== Alanyai ==▼
:Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták. ▼
▲: Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
:Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az [[alany]] erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét.▼
▲:
:A barack legtermészetesebb alanya a '''saját magonca''', mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek. ▼
▲: Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták.
▲: Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az [[alany]] erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét.
:Elterjedt a '''[[mandula|keserűmandula]]''', illetve ritkábban az '''[[mandula|édesmandula]]''' alanyra oltott őszibarack, amit a fagytűrő képessége miatt nagyon sok helyen alkalmaznak. ▼
:A keserűmandula, illetve édesmandula alanyra oltott őszibarack a szárazabb, meleg, kötött, meszes talajra telepítve hosszú életű, jó fejlődésű fát nevel. Savanyú, vagy homoktalajokra viszont nem alkalmas.▼
▲: A barack legtermészetesebb alanya a '''saját magonca''', mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek.
:A tapasztalatok szerint a keserűmandula alanyra oltott őszibarackos 45%-os fagykárt szenvedett, míg a saját magcsemetéjére szemzett állományban csupán 20%-os volt a fagykár.▼
▲: Elterjedt a '''[[mandula|
▲: A
▲:A tapasztalatok szerint a
:A szórványtelepítésekben az édes mandulára oltott fák nemes részeinek elhalása után, az alanyból előtörő mandulasarjak újból szemezhetők és kifogástalan termést adnak, ezt az eljárást, a népi termesztésben ma is alkalmazzák.
: '''Myrabolan''' szilva alanyként nem jó eredményt ad, rossz a forradása, fagyérzékeny, rövid életű fát nevelhetünk csak belőle.
: A '''besztercei''' szilva sekélyen gyökeresedik, ezért kötött agyagos talajokon kísérletezhetünk vele. Bár sok típusa van, főként a korai őszibarack fajták alanyának tekintjük. Házikertekben öntözéssel nagy gyümölcsöket terem, melyek szépen színezettek, piacosak.
: '''Szt. Julien''' [[szilva]] alanyként főleg [[Franciaország]]ban, [[Németország]]ban és [[Ausztria|Ausztriában]] használt alanya az őszibaracknak. A nehezebb, nyirkosabb televényes, áteresztő talajokon nálunk is alkalmas lehet alanyként, bár később virágzik gyengébb növekedésű fát eredményez.
: '''Barackmandula''': Az őszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erőteljesebben fejlődnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erőteljes és egyenletesen bő termést adnak. Nálunk a [[buda]]i és [[szekszárd]]i termelők részesítik előnyben, de [[Amerika|Amerikában]], [[Ausztrália|Ausztráliában]], [[Franciaország|Francia]]-, és [[Olaszország]]ban, de [[Afrika|Dél-Afrikában]] is jó eredménnyel használják.
: Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel.
: Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. : Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a [[Balaton]]-felvidéken, vagy a [[Mecsek]] déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a -16 – -20 °C sem ártalmas.
: Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a -4 °C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideglevegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó [[fagyzug]]ot képeznek.
: Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb [[talaj]]t kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol [[csonthéjas]] gyümölcs volt korábban. A [[talaj]]untság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, [[szántás|mélyszántást]] követően más [[vetemény]]ekkel ültessük be, majd a 4 év lejárta után, az ismételt [[trágya|trágyázást]] követően telepíthetünk őszibarackot.
:A [[termés]] mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és [[öntözés]] nélkül is termeszthetők a [[mandula]] alanyra oltott fák.
: Nagyon sok fajtája van, itt csak néhány ismertebb fajta bemutatására vállalkozunk:
'''Andosa''' (nektarin)
: Fája erős növekedésű, bőtermő. Virágrügyeit a vessző felső harmadában hozza, gyümölcse sőtétpiros a teljes felületén, magvaváló, nagyon ízletes.
'''Balkonella''' (nektarin) Öntermékenyűlő.
: A különlegességeket kedvelők,
'''Cardinal'''
: Hasonlít a Dixiredhez. Nagy gyümölcse gömbölyű, háromnegyed részben pirosra színezett. Húsa sárga, kemény, de omlós jóízű, félig magvaváló.
'''Champion''' (Sampion) Öntermékenyülő.
:Gyümölcse nagy, sárgás-fehér színű, húsa kemény,
'''Cresthaven''' (Krestháven)
: Szeptemberben érő,
'''Dixired'''
103 ⟶ 105 sor:
:Gyorsan termőre fordul, erőteljes növekedésű, nagyon bőven termő, gyümölcse sárgahúsú piros fedőszínnel, bőlevű, fűszeres zamatú, nagyon édes. Hidegtűrése jó, de hajlamos a levélfodrosodásra. Jól szállítható, magvaváló.
[[Fájl:DecayingPeachSmall.gif|250px|right|Egy komposztálódó őszibarack. Minden fázis között nagyjából 12 óra szünet van. A kép összesen 6 napot foglal össze]]
=== Gyökér ===▼
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|cserebogár]] – Kártevésétől a fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fákon először csak az egyes koronarészek hervadása, majd pusztulása figyelhető meg. A gyökérzet feltárásakor cserebogár pajorok találhatók a károkozás helyén, ahol megrágott és /vagy kiodvasított gyökérzet látható.
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|mezei pocok]] – Esetenként eltérő lehet a kártétel felfedezése, mert a gyökértörzs föld feletti részén látható körberágás utalhat rá, más esetben, csak a gyökerek feltárása után válik láthatóvá a kártétele.
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|mezei nyúl]] – Ha a kérgen rágásnyomok láthatók, vagy teljesen körberágottak. Általában, csak a fiatal fákat károsítja.
122 ⟶ 124 sor:
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#Szarvas|Szarvas]] – A fiatal ágak végeit rágja meg.
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|Téli araszoló]]
139 ⟶ 141 sor:
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|csonthéjasok szövődarazsa]]
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|bíborszínű eszelény]]
:
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|sodrómolyok]]
:
=== Levél ===▼
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|akác-pajzstetű]]
:
159 ⟶ 161 sor:
:
[[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők#|barackmoly]]
:
| |||