„Kertészet/Tünethatározó/Palántadőlés” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
<small>(Gombabetegség)</small>
 
: Március első hetében már mindenki elkezdi a magok vetését, amelynek az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.
 
: Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani, szinte az összes palántanevelő földben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike és a legvédtelenebb korukban éri őket. A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet.
 
: A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. A csíranövények kelése után a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fejlődnek ki.
 
: Ugyan ez a gomba okozza a szójabab fehérpenészes rothadásosát.
 
'''Jellegzetes tünete'''
 
== Megelőzése ==
: A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat.
: A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, ⅓-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.
: A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordói-lével öntözzük be. A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.
 
: Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 C fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.
 
: A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt nem locsolom felülről, alulról a tálcában öntözök, elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé.
 
: Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy villanyégővel történő pórvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.
: Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.
 
: Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el.
Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.
 
== Vegyszeres védekezés ==
: A ''dazomet'' hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Basamid G|Basamid G]], a metám-ammónium hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Ipam 40|Ipam 40]], a metam-natrium hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Nemasol 510|Nemasol 510]] a talajban lakó kártevők, fonálférgek, gomba kórokozók, gyommagvak ellen hatásosak.
 
: A ''fosztiazet'' hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Nemathorin 10 G|Nemathorin 10 G]]-t a fonálférgek ellen, míg az ''oxamyl'' hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/Vydate 10 G|Vydate 10 G]]-t a fonálférgek és talajlakó kártevők ellen alkalmazhatjuk.
 
A: ''fosztiazet''Csak rágó szájszervű kártevők ellen hatásos a fenitrotion+malation hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/NemathorinBuvatox 105 G|NemathorinBuvatox 105 G]]-t a fonálférgek ellen, míg az ''oxamyl'' hatóanyagúvagy [[Kertészet/Növényvédők/Talajfertőtlenítők/VydateGalition 105 G|VydateGalition 105 G]]-t atalajfertőtlenítő, fonálférgekamit ésa talajlakótalajba kártevőkkell ellen alkalmazhatjukdolgozni.
 
Csak: rágóTalajlakó szájszervű kártevőkgombák ellen hatásosa athiram fenitrotion+malation(TMTD) hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/TalajfertőtlenítőkGombaölők/Buvatox 5 GPol-thiuram|Buvatox 5 GPol-Thiuram]], a vagy''kaptán'' hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/TalajfertőtlenítőkGombaölők/GalitionCaptan 550 GWP|GalitionCaptan 550 GWP]] talajfertőtlenítő,gombaölő amitszereket alehet talajbaalkalmazni. kell dolgozni.
 
Talajlakó: gombákA ellen''Coniothyrium aminitans'' parazita thiramgombát (TMTD)tartalmazó hatóanyagúbiológiai gombaölő szer, a [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Pol-thiuramKoni WG|Pol-ThiuramKoni WG]], a ''kaptánSclerotinia sclerotiorum'' hatóanyagúpolifág [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Captangomba 50 WP|Captan 50 WP]] gombaölőelleni szereketölő lehethatása alkalmaznibizonyított.
A ''Coniothyrium minitans'' parazita gombát tartalmazó biológiai gombaölő szer, a [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Koni WG|Koni WG]] a ''Sclerotinia sclerotiorum'' polifág gomba elleni ölő hatása bizonyított.
 
: A ''Fusarium'' gombák és a palántadőlést előidéző számos kórokozó faj elleni védelemben eredményesen alkalmazhatjuk a ''Streptomyces griseoviridis'' baktériumot tartalmazó [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Mycostop|Mycostop]] biopreparárumot. A propampkarb hatóanyagú [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Previcur 607 SL|Previcur 607 SL]] és [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Proplant|Proplant]] csak a talajlakó ''Phytophthora''-fajok ellen hatnak, a többi gomba ellen nem.
 
== További Pytium fajok ==
214 572

szerkesztés