„Kertészet/Madarak/Galambfélék” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Madarak/Galamb lapot a következő névre: Kertészet/Madarak/Galambfélék |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
[[Kép:Zenida aurita1 1 barbados.jpg|thumb|200px|right|]]
[[Fájl:Sevillapigeons.JPG|thumb|right|200px|Fehér házigalambok [[Sevilla|Sevillában]]. A városban élő galambok 99%-a hófehér]]
[[Fájl:Pombas GFDL98.jpg|thumb|right|200px|Házigalambok, egy begyesgalamb és egy keringő galamb]]
[[Fájl:bristol.zoo.white.naped.pheasant.pigeon.arp.jpg|thumb|right|200px|[[Fácángalamb]] ''(Otidiphaps nobilis)'']]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Columbidae|-}}
{{népies|galambok}}
:A '''galambfélék
:Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogám módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.▼
▲A '''galambfélék''' ''(Columbidae)'', vagy közismert nevükön '''galambok''', a madarak osztályának galambalakúak rendjébe tartozó család. 42 nem és 313 faj tartozik a családba.
▲Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogám módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.
:A párban élő galambfajok szokásos neve a magyar nyelvterületen a ''gerle'' (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét ''(Streptopelia turtur)'' és a balkáni gerlét ''(Streptopelia decaocto)'' ''vadgalambnak'' is nevezik.
:A tipikus galambok (a galambformák alcsaládjának fajai) elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős zúzájuk]] őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.
:A leggyakoribb képviselőjük a '''házigalamb''' ''([[Columba livia domestica]])'', a '''szirti galamb''' ''([[Columba livia]])'' háziasított
:A galambféléken kívül néha „galambnak” neveznek még két kihalt röpképtelen madárfajt, a '''Mauritius-szigeti dodót''' („dodógalamb”) és a '''Rodrigues-szigeti galambot''' vagy '''remetegalambot''' is, ezeket azonban rendszertanilag a galambalakúak rendének külön családjába, a '''dodófélék''' ''(Raphidae)'' közé sorolják.
== Elnevezésük ==
:A magyar '''''galamb''''' szó az azonos jelentésű a latin ''columba'' szó
:A ''gerle'' szó régi alakja ''gerlice'' volt (népies alakváltozatai: ''gilice'', ''gilica''), amely szintén a délszláv nyelvekből származik. (A ''gerle'' neve szerbül, horvátul, szlovénul egyaránt ''grlica''.)<ref name=etim/>
== Elterjedésük ==
:A galambfélék családja szinte az egész
:A galambok szinte minden szárazföldi élőhelyen megtalálhatóak a trópusoktól a mérsékelt övi erdőkig, a sztyeppékig és félsivatagokig, a tüskés bozótosokig, a tenger szintjétől egészen a hóhatárig a [[Himalája|Himalájában]]. Legtöbbjük magevő, ezért rendszeresen inniuk kell. Ebből következően ritkán távolodnak el messzire a vízforrásoktól. A legtöbb faj fákon él, főként a lombkoronában, de talaj- és sziklalakó is akad köztük.
:A fajok többsége állandó madár, de emellett jó repülő. Néhány faj viszont hosszú távú vonuló. :Egyesek, főleg a száraz térségekben élők - mint az '''álarcos gerle''' ''([[Oena capenis]])'' Afrikában és több ausztrál faj - kizárólag nomád életmódot folytatnak. Vannak évszakos vonulók is, mint az európai '''vadgerle''' ''([[Streptopelia turtur]])'', amely a Szaharától délre húzódó Száhel-övezetben tölti a telet. Hozzá hasonlóan Észak-Amerikában a '''sirató gerle''' ''([[Zenaida macroura]])'' vonul fészkelőhelyéről télire Mexikóba.<ref name=autogenerated1>Baptista, L. F.; Trail, P. W. & Horblit, H. M. (1997): Order Columbiformes. In: del Hoyo, J.; Elliott, A. & Sargatal, J. (editors): Handbook of birds of the world, Volume 4: Sandgrouse to Cuckoos. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-22-9</ref>
== Rendszerezés ==
[[Fájl:Kereru001.jpg|thumb|right|200px|[[Óriás-gyümölcsgalamb]] ''([[Hemiphaga novaeseelandiae]])'' a legdélebbre élő faj]]
[[Fájl:Ocyphaps lophotes.jpg|thumb|right|200px|[[Kontyos galamb]] ''([[Ocyphaps lophotes]])''
[[Fájl:Bronze wing444 edit.jpg|thumb|right|200px|[[Vörhenyes bronzgalamb]] ''([[Phaps elegans]])'']]
[[Fájl:Wonga Pigeon.jpg|thumb|200px|[[Vonga-galamb]] ''(Leucosarcia melanoleuca)'']]
[[Fájl:Ptilinopus porphyrea1.jpg|thumb|right|200px|[[Rózsásfejű gyümölcsgalamb]] ''([[Ptilinopus porphyrea]])'', a színes tollazatú, gyümölcsökkel táplálkozó galambfajok egyike]]
[[Fájl:Goura.scheepmakeri.jpg|thumb|right|200px|[[Vörösmellű koronásgalamb]] ''([[Goura scheepmakeri]])'']]
:A galambféléket hagyományosan öt alcsaládra bontják.
::Az első alcsaládba a [[galambformák]] ''(Columbinae)'' közé tartozó fajok elsősorban magevők és szinte az egész Földön élnek képviselőik, bár Óceánia szigetvilágában viszonylag kevés fajuk él.
A második alcsaládot képező [[gyümölcsgalambformák]] ''(Treroninae)'' [[Afrika]] trópusi részén, [[Ázsia]] déli és délkeleti felén, [[Ausztrália]] északi területein élnek és sok fajuk az óceániai szigetvilágban fordul elő.▼
▲::A második alcsaládot képező [[gyümölcsgalambformák]] ''(Treroninae)'' [[Afrika]] trópusi részén, [[Ázsia]] déli és délkeleti felén, [[Ausztrália]] északi területein élnek és sok fajuk az óceániai szigetvilágban fordul elő.
A [[fácángalamb]] egymaga alkotja a fácángalambformák ''(Otidiphabinae)'' alcsaládját. Besorolása sokáig vitatott volt, és ma sem teljesen egyértelmű. Korábban vagy a galambformák közé, vagy a koronásgalambokkal közös alcsaládba sorolták. Ma a legtöbb kutató elismeri, hogy elég távol áll a koronásgalamboktól ahhoz, hogy egymaga alkosson egy alcsaládot.▼
▲::A [[fácángalamb]] egymaga alkotja a fácángalambformák ''(Otidiphabinae)'' alcsaládját. Besorolása sokáig vitatott volt, és ma sem teljesen egyértelmű. Korábban vagy a galambformák közé, vagy a koronásgalambokkal közös alcsaládba sorolták. Ma a legtöbb kutató elismeri, hogy elég távol áll a koronásgalamboktól ahhoz, hogy egymaga alkosson egy alcsaládot.
A [[koronásgalamb-formák]] ''(Gourinae)'' alcsaládjának képviselői, mint a fácángalamb is, [[Új-Guinea]] szigetén endemikusak.▼
▲::A [[koronásgalamb-formák]] ''(Gourinae)'' alcsaládjának képviselői, mint a fácángalamb is, [[Új-Guinea]] szigetén endemikusak.
A fogasgalambformák ''(Didunculinae)'' alcsaládját a [[Szamoa]] szigeteken előforduló sajátságos [[fogasgalamb]] alkotja egymagában.▼
▲::A fogasgalambformák ''(Didunculinae)'' alcsaládját a [[Szamoa]] szigeteken előforduló sajátságos [[fogasgalamb]] alkotja egymagában.
A hagyományos besorolással szemben egyes rendszerek több alcsaládot ismernek el, elsősorban a galambformák alcsaládját bontva több, kisebb részre.<ref>Johnson, Kevin P. & Clayton, Dale H. (2000): Nuclear and Mitochondrial Genes Contain Similar Phylogenetic. Signal for Pigeons and Doves (Aves: Columbiformes). Molecular Phylogenetics and Evolution 14(1): 141–151. PDF fulltext</ref>▼
▲:A hagyományos besorolással szemben egyes rendszerek több alcsaládot ismernek el, elsősorban a galambformák alcsaládját bontva több, kisebb részre.<ref>Johnson, Kevin P. & Clayton, Dale H. (2000): Nuclear and Mitochondrial Genes Contain Similar Phylogenetic. Signal for Pigeons and Doves (Aves: Columbiformes). Molecular Phylogenetics and Evolution 14(1): 141–151. PDF fulltext</ref>
=== Nemek és fajok ===
106 ⟶ 109 sor:
'''Fácángalambformák'''
:A [[w:fácángalamb]]formák ''(Otidiphabinae)'' alcsaládjába 1 nem és 1 faj tartozik.
* ''[[fácángalamb|Otidiphaps]]'' ([[John Gould|Gould]], [[1870]]) – 1 faj, a fácángalamb
'''Koronásgalamb-formák'''
:A [[w:koronásgalamb-formák]] ''(Gourinae)'' alcsaládjába 1 nem és 3 faj tartozik.
* ''[[Koronásgalamb-formák|Goura]]'' ([[James Francis Stephens|Stephens]], [[1819]]) – 3 faj, a koronásgalambok
'''Fogasgalambformák'''
:A [[fogasgalamb]]formák ''(Didunculinae)'' alcsaládba 1 nem és 1 faj tartozik.
* ''[[w:fogasgalamb|Didunculus]]'' ([[Titian Peale|Peale]], [[1848]]) – 1 faj, a fogasgalamb
== Megjelenésük ==
:A galambok többnyire zömök, erőteljes felépítésű madarak, a legtöbb faj közepes testméretű. Mérettartományuk a kis termetű törpegerléktől, melyek alig nagyobbak a verébnél, egészen a koronás galambokig terjed, melyek súlya a 2 [[kilogramm]]ot is meghaladhatja.
:A legtöbb fajnál a két ivar hasonló, bár a tojók valamivel tompább színűek. Kevés fajnál azonban kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. Ilyen például az [[Afrika|Afrikában]] és [[Madagaszkár]]on élő [[álarcos gerle]], melynek hímjének fekete maszkja van, ami hiányzik a tojón.
:A galambok tipikus színei a szürke (ennek egyik árnyalatát róluk nevezték el galambszürkének) és a barna. Ezen kívül sok fajnál találunk fekete, fehér vagy [[írisz|írizáló]] foltokat a nyakon, a szárnyon vagy a farkon. Egyes fajoknak bóbitája is van, mint például az [[Ausztrália|Ausztráliában]] élő [[rőtbóbitás galamb]]nak.
:A [[Gyümölcsgalambformák|gyümölcsgalambok]] tollazata sokkal színgazdagabb. Az [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Afrika|Afrikában]] elterjedt ''[[Treron]]'' (zöldgalamb) nem fajainak lágy, halványzöld a tollazata, néhol sárga vagy mályvaszínű díszítéssel. Az [[Indiai-óceán]] szigetekein élő ''[[Alectroenas]]''-fajok főként [[kék]] színűek. Az [[Ázsia]] délkeleti részén és [[Óceánia]] szigetvilágában előforduló ''[[Ptilinopus]]'' és ''[[Ducula]]'' (császárgalamb) nemek fajai még ragyogóbb színűek.
<ref name=autogenerated1 />
133 ⟶ 136 sor:
[[Fájl:Spotted Dove- bathing I2 IMG 6177.jpg|thumb|200px|Fürdőző [[Gyöngyösnyakú gerle|gyöngyösnyakú gerlék]] ''(Streptopelia chinensis)'']]
:A tipikus galambok elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős [[zúza|zúzájuk]] őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, [[virág]]okat és kevés [[gyümölcs]]öt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével.
:A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.
:Egyes fajok kisebb mennyiségben [[csigák]]at vagy más gerinctelen állatokat is fogyaszthatnak, főként a költési időszakban.
:A magevő fajoknak rendszeresen inniuk kell. Más madarak többségétől eltérően a galambok nem kortyonként isznak, hanem csaknem az orrnyílásukig vízbe dugják a csőrüket és így szívják fel folyamatosan a vizet.
:A galambok hangja fajonként rendkívül változatos. Búgnak, burukkolnak, turbékolnak, kacagnak. Egyes fajok [[fütty]]höz hasonló vagy rekedt hangra is képesek, de igazán hangosan kiáltani egyik faj sem tud. Úgy tűnik, hogy riasztó hangjuk nincs. Meneküléskor erősebben csapkodnak szárnyaikkal és azok csattogó hangja jeladás a többi egyed számára.<ref name=autogenerated1/>
== Szaporodásuk ==
147 ⟶ 150 sor:
[[Fájl:Mour-dove-nest-balc.jpg|thumb|right|200px|[[Sirató gerle]] ''(Zenaida macroura)'' fészkén a fiókáival]]
:A költési idő kezdetén a csapatban élő fajoknál a csapatok szétbomlanak és a madarak párba állnak. Valamennyi faj [[monogámia|monogám]]. A legtöbb madár csak egy költési szezonra áll párba, néhány fajnál azonban a párkapcsolat több éven át, vagy akár a madarak egész életén keresztül tarthat.
:A fákon élő fajok apró hajtásokból és ágakból látszólag törékeny, bár alapjában véve jól összerakott fészket építenek, melyet többnyire egy vízszintes ágra vagy egy kisebb ágcsoportra helyeznek. Más fajok sziklára vagy emberi építményekre fészkelnek, néhány faj pedig a földre építi fészkét. Kivételesen néhány faj, így a [[kék galamb]] faodvakban költ.
:Rendszerint a tojó építi a fészket, de a hím hordja a fészekanyag többségét. Valamennyi faj [[tojás]]a mintázatlan fehér vagy fehéres. A fajok többsége két tojást rak, de a nagyobb fajok és a legtöbb trópusi gyümölcsgalamb csak egyet.
:A költési időszak nagyon rövid és a fajok többségének több költése is van egy szezonban, egyes esetekben akár nyolc is lehet. Ehhez a szaporasághoz a rövid kotlási idő (13-18 [[nap]]) is hozzájárul. A fiókák rövid idő alatt röpképesek, egyes fajok fiókái már két hetes korukban repülnek. Az egymást követő fészekaljak szinte átfedik egymást, vagyis az előző fiókák még a fészekben vannak, amikor a tojó már ugyanabba a fészekbe lerakja a következő tojásokat. A kotlásban és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz és mindkét ivar termel begytejet, ami energiában és ásványi anyagokban gazdag és hozzásegíti a fiókákat a gyors növekedéshez.
=== Begytej ===
:A galambok azon ritka
:A galambtej az kifejlett madarak begyében képződő váladék, mely néhány napos korukig a fiókák egyedüli tápláléka. Úgy tűnik, fontos, hogy a fiókák elesége ebben az időszakban más táplálékot ne tartalmazzon. Néhány napos koruk után fokozatosan egyéb táplálékot is kapnak a fiókák, de a begytej bizonyos arányban étrendjük fontos kiegészítője marad csaknem teljes kifejlődésükig.
:A begytej mindkét szülőmadár szervezetében termelődik, termelését az
:A begytej sűrű képződmény, állaga a túróhoz hasonlít. Víztartalma 65-80%, [[fehérje|fehérjéből]] 13-20%-ot, [[zsír]]ból 7-13%-ot tartalmaz. [[Szénhidrát]]tartama nincs, 1-2%-ában [[ásványi anyagok]] és [[vitamin]]ok vannak.
== Természetvédelmi helyzetük ==
168 ⟶ 171 sor:
[[Fájl:Pink Pigeon 001.jpg|thumb|right|200px|[[Rózsaszín galamb]] ''(Streptopelia mayeri)'', ezt a fajt a fogságban tenyésztés utáni visszatelepítés mentette meg a kipusztulástól]]
:A mezőgazdasági termelés kiszélesedése általában kedvezett a galamboknak. A galambokban megvan a képesség arra, hogy hamarjában odarepüljenek az adott helyre, teleszedjék begyüket magvakkal és gyorsan visszarepüljenek az erdő védelmébe, ahol aztán nyugodtan emészthetnek. A [[szirti galamb]] háziasított változatának, a [[házigalamb]]nak újra elvadult egyedei, az úgynevezett parlagi galambok a legsikeresebbek ebből a csoportból. A nagyvárosokban sokszor milliós állományaik élnek. Az ember széthordta világszerte mindenhová a házigalambot és az mindenütt kivadult, így ma alig van olyan pontja [[Föld]]ünknek, ahol nem élnek elvadult házigalambok. Az [[ember]] oltalma alatt maradó házigalambok is óriás nagyságrendben élnek [[Föld]]ünkön. Sok fajtában ma már alig lehet felismerni a vad őst, és egyetlen háziasított állatfajnak sem annyira változatos a külalakja, mint a házigalambnak.
:Egyes galambfajok terjeszkedése ma is tart. A [[balkáni gerle]] óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a
:A [[balkáni gerle]] gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt [[vadgerle]] kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. Korábban a ''vadgalamb'' szót a magyar nyelvben többnyire a vadgerlére használták, mára inkább az elterjedtebb balkáni gerlét illetik vele.
:A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult [[házigalamb]]okkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurrencia nincs a két faj között.
:Némely faj nagyon kis elterjedési területtel rendelkezik, sokuk mindössze egyetlen szigeten él. Ezen fajok nagy részét az élőhelyvesztés komolyan veszélyezteti. Emellett a természeti katasztrófák, mint a hurrikánok, szélviharok és vulkánkitörések is fenyegetnek néhány fajt.
:A
:Mára 11 galambfaj szerepel a kipusztult állatfajok között, ebből 8 faj
:A többi mára kihalt faj mind kis egyedszámú, szigeti faj volt. Mára a természetvédelemnek hála ilyen nagy számban élő faj kihalása szerencsére nem valószínű, de sok szigetlakó faj könnyen kihalhat a
== A Kárpát-medencében előforduló fajok ==
[[Fájl:Collared.dove.jpg|thumb||right|200px|[[Balkáni gerle]] ''(Streptopelia decaocto)'']]
:A galambfélék családjából viszonylag kevés faj él az európai kontinensen, de azok közül szinte mindegyik költ a
* [[szirti galamb]] ''([[Columba livia]])'' (ez a faj
** [[házigalamb]] ''([[Columba livia domestica]])'' – alfaj
* [[kék galamb]] ''([[Columba oenas]])''
* [[örvös galamb]] ''([[Columba palumbus]])''
* [[balkáni gerle]] ''([[Streptopelia decaocto]])''
* [[vadgerle]] ''([[Streptopelia turtur]])''
:Ezeken kívül ritka kóborlóként előfordulhat a [[keleti gerle]]
:Az európai kontinensen költő fajok közül egyetlen olyan van, amely még nem került elő a Kárpát-medencéből, ez a [[pálmagerle]] ''([[Streptopelia senegalensis]])'', de ennek előfordulása később sem várható, mert az Európa déli részén költő madarak már így is elterjedési területük legészakibb részén élnek.
<gallery>
210 ⟶ 213 sor:
[[Fájl:Pigeon Revivim.jpg|thumb|right|200px|A [[házigalamb]], különösen a fehér színű, a békét szimbolizálja A "békegalamb" - elsősorban [[Picasso]] grafikái nyomán - a háborúellenes mozgalom jelképévé vált.]]
:A nagyszámú galambfaj közül az emberi kultúrában elsősorban a [[házigalamb]] játszik fontos szerepet. A többi fajt legfeljebb, ízletes húsa miatt tartják csak számon.▼
:A házigalamb mint [[szimbólum]], elsősorban a
▲A nagyszámú galambfaj közül az emberi kultúrában elsősorban a [[házigalamb]] játszik fontos szerepet. A többi fajt legfeljebb, ízletes húsa miatt tartják csak számon.
:Az ókori
▲A házigalamb mint [[szimbólum]], elsősorban a [[béke|békét]] szimbolizálja. A legtöbb [[vallás]]ban a galamb a békés lény (ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot), szemben a [[sólyomfélék|sólyommal]] és [[sas]]sal, amelyek az erő, a [[hatalom]] és [[erőszak]] megtestesítői.
:A galamb sokszor előfordul a
▲Az ókori [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] a galamb [[Istar]] anyaistennő szent madara volt, és a szerelmet és termékenységet szimbolizálta. [[Szíria|Szíriában]] ebben az időben szintén [[szent]] állatnak számított, egyáltalán nem fogyasztották, és súlyosan büntették azt, aki megzavarta a madarakat. Az [[ókori Görögország]]ban a galamb [[Aphrodité]]nek, a szépség és a szerelem istennőjének volt a szent madara. [[Japán]]ban a galamb megjelenése mind a mai napig szerencsés előjelnek számít.
:A
▲A galamb sokszor előfordul a [[Biblia|Bibliában]], úgy az [[Ószövetség]]ben, mint az [[Újszövetség]]ben. Legismertebb előfordulása az [[olajfa|olajágat]] a [[csőr]]ében hozó madár, amelyik jelezte [[Noé (Biblia)|Noé]] számára az [[özönvíz (mitológia)|özönvíz]] végét. A [[zsidók|zsidó]] kultúrában emellett a [[szerelem]] jelképe is volt.
:Mindezek ellenére a galamb sokáig elsősorban élelem volt. Az
▲A [[kereszténység]]ben a [[Szentháromság]] harmadik összetevőjét, a [[Szentlélek|Szentlelket]] többnyire fehér galamb formájában ábrázolják. A Szentlélek hivatalos szimbólumává [[325]]-ben, a [[első nikaiai zsinat|niceai zsinaton]] választották meg. A [[középkor]] óta tartják úgy, hogy a meghalt emberek lelke galamb képében hagyja el a testet és száll fel a [[mennyország]]ba. Az [[iszlám]] világban a galamb az őszinteség megtestesítője.
A
:A vadon élő galambokat Európa-szerte kedvelt vadászzsákmánynak tekintették, a gyakoribb fajokat mindenütt
▲Mindezek ellenére a galamb sokáig elsősorban élelem volt. Az [[ókor]]ban olyan értékes volt a húsa, hogy a zsidóknál például a [[juh|bárány]] mellett a galamb volt a másik szent [[áldozat]]i állat.
<br />
▲A [[középkor]]ban is sokfelé fogyasztották. A többi háziállattól eltérően a galambokat nem vágták le a tél beköszönte előtt. Ekkoriban nem tároltak sok takarmányt télire az állatoknak, ezért ősszel a tenyészállatok kivételével mindegyiket leölték. A galambok azonban kevés táplálékkal is beérik, eléltek a háztartási maradékon is, tehát őket életben hagyták, hogy egész télen át friss hússal láthassák el gazdáikat. [[Európa]] nagy részén, főként a fejlettebb északi és nyugati területein a galambokat ma már ritkán tenyésztik a húsukért, inkább csak ínyencfalatnak számítanak. Európa mediterrán vidékein és [[Ázsia|Ázsiában]] azonban ma is gyakran fogyasztják őket.
▲A vadon élő galambokat Európa-szerte kedvelt vadászzsákmánynak tekintették, a gyakoribb fajokat mindenütt [[vadászat|vadászták]] – egyes fajokat ma is szárnyasvadként hasznosítanak.
<br/>
</div></div>
{{Madarak-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
* [http://www.pergoklub.extra.hu Pergőklub]▼
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:26 (CET)}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=177061 ITIS szerinti rendszerbesorolásuk]
:: Az ITI rendszertan a rendelkezésre álló legújabb tudományos konszenzuson alapul, és az érdekelt felek általános referenciaforrásaként nyújtják. Mindazonáltal ez nem egy törvényes vagy szabályozó célokra való törvényes jog.
:: Amíg minden erőfeszítést arra késztettek, hogy nyújtsa a legtöbb rendelkezésre álló megbízható és naprakész információt, végső törvényes követelmények fajokat tartalmaznak olyan megállapodásoknak az ellátásaiban, amikhez az Egyesült Államok, vadvilágtörvények, szabályozások, és bármilyen alkalmazható értesítések, amiket kiadtak a Federal Registerben.
▲* [http://www.pergoklub.extra.hu Pergőklub]
▲{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:26 (CET)}}
|