„Kertészet/Csüngőlepkék/Kormoslepke” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
{{K-főcím}}
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Theresimima ampelophaga.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Kormoslepke]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{népies|-}}
<br/>
: A '''kormoslepke'''
: Európa
▲: A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
▲: Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
: Magyarországon a 19–20. században főleg a
▲: Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
▲: Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
: Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú
▲: [[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.
: Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő
▲: Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
: Egyetlen ismert tápnövénye a [[Növények/Sz/Szőlő|szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.▼
▲: Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
▲: Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
: Nem szerepel a Vörös listán. Magyarországon nem védett.
▲{{commonskat|Theresimima ampelophaga|{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}} 2011. március 1., 06:33 (CET)
{{commonskat|Theresimima ampelophaga|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||