„Gomba/Mérgező gombák/Vörhenyes őzlábgomba” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
<big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba Mérgező!'''|#FE2323}} </big>
<br />
: Közepesen kicsiny gombák, kalapjuk világos alapon rozsdabarnás, apró, barna pikkelyekkel díszített. Gallérjuk hamar eltűnő, lemezeik fehérek. Húsuk megtörve többnyire gyengén vörösödik.
 
'''Kalap'''
: Kúposból fokozatosan kiterülő,1-8 cm átmérőjű, pereme lehet hullámos vagy behasadozó. A kalap közepe egyszínű vörösesbarna, többi része fehéres-rózsás alapon világos rozsdabarnás vagy sötétebb, felszakadozó, apró pikkelyekkel.
 
'''Lemezek'''
: Sűrűn állók, nem lefutók, fehérek, sárgásfehérek, néha kicsit barnulnak. Spóraporuk fehér. Spóráik fehérek, ék alakúak.
 
'''Tönk'''
: Karcsú, egyenletes, vékony, alul kissé gumós. 2-6 cm hosszú, 0,2-0,8 cm vastag. Színe a kalappal egyező, alapszíne fehér vagy halványvöröses. Gallérja vékony, pelyhes, fehér, alul néha barnás, többnyire felfelé álló, de szakadozó, megfogva könnyen letörlődik, gyakran hiányzik is. A tönk a kalapból nem, vagy csak nehezen fordítható ki.
 
'''Hús'''
: Fehér, de megtörve többnyire kissé vörösödik, a tönkben már eredetileg is vöröses lehet. A kalapbőr alatt és a tönk kérgében jelentkező vörösödés sokszor csak órák múlva jelentkezik.
 
'''Szag és íz''': Nem jellegzetes.
 
'''Termőhely és idő'''
: Főleg őszi gombák. Eléggé gyakoriak, erdőkben sokfelé előfordulnak. Leginkább ritkás fenyvesek szélén, de lomberdőkben, erdei utak mentén, sőt bokros helyeken, kertekben is találhatók.
 
'''Mérgezés'''
: „A gyilkosgalóca-mérgezésért két polipeptidje felelős, az amatoxin és a fallotoxin. Egy galóca 12 mg amatoxint tartalmaz, ebből a halálos mérgezéshez elegendő 0,25 mg is.
: A vörhenyes és a [[Gomba/Nem ehető gombák/Rozsdás szemcsésgomba|rozsdás őzlábgomba]] erősen mérgező. Gyakran előfordul, hogy más gomba, főleg a szegfűgomba vagy kisebb csiperke helyett vagy közé szedik, és súlyos, nemegyszer halálos mérgezést is okozott, amely a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonló módon zajlik le, ha nagyobb mennyiséget fogyasztottak belőle.
 
<br />
== Hasonló fajok ==
:- Fontos tudni, hogy a vörhenyes őzlábgombához több igen hasonló, más mérgező őzlábgombafaj is van. Közülük nálunk, az ártéri nyárfaligetekben és az alföldi akácosokban, egyes években, nagy mennyiségben is előfordul kissé nagyobb termetű, világosabb színű közeli rokona, a [[Gomba/Nem ehető gombák/Vöröslábú őzlábgomba|vöröslábú őzlábgomba]] és a [[Gomba/Ehető gombák/Vörösödő őzlábgomba|vörösödő őzlábgomba]]. Ezek is vörösbarnán pikkelyes, tarka kalapú gombák. A tönkön a gallér lehet pelyhes, szakadozott vagy tölcsérszerűen felálló, esetleg lelógó hártyás, gyakran hiányozhat is. Ezek is súlyosan mérgezők.
:-
:- Igen hasonló hozzájuk még az őszi erdők talaján nálunk igen gyakori [[Gomba/Nem ehető gombák/Büdös őzlábgomba|büdös őzlábgomba]], amely kis termetű. Kúp alakú kalapja vörösbarna, olykor majdnem feketés barna, kiálló pikkelyekkel díszített. Szaga feltűnően kellemetlen, karbidra emlékeztető, visszataszító. Nem mérgező ugyan, de fogyasztásra alkalmatlan. A kisebb termetű mérgező őzlábgombák miatt fogyasztásra csakis a nagy őzlábgomba ajánlható!
:- Összetéveszthetők még az [[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csiperkék|erdei csiperkékkel]], de azok általában sokkal nagyobbak és lemezeik vörösbarna, majd feketés-barna színűek.
<br />
 
: '''Ezt olvasd el'''!: [[Szakácskönyv/Tévedések/G|Tévedések a mérgező gombákról]]
206 983

szerkesztés