Wikikönyvek

„Kertészet/Méhészet/Betegségek/Nyúlós költésrothadás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Praxidicae (vitalap | szerkesztései)
53 szerkesztés
fixing doi from hijacked website, see here
KeFe (vitalap | szerkesztései)
259 168 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
[[Fájl:Loque americana.jpg|right|bélyegkép|A nyúlós költésrothadás ''in situ'' vizsgálata.]]
 
:A '''nyúlós költésrothadás''' vagy '''amerikai költésrothadás''' a méhek költésének (fiasításának) leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a ''[[Paenibacillus larvae]]'' (régebbi nevén ''Bacillus larvae'', a rendszertani besorolás változását lásd lentebb) baktérium okoz.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Ashiralieva
24. sor:
| format =
| accessdate =
}}</ref>
}}</ref> :Ez a fertőző betegség csupán a fiatal [[lárva|álcákat]] érinti, de rájuk nézve igen veszélyes. A ''Paenibacillus larvae'' egy spóraképző [[Gram-festés|Gram-pozitív]] aerob pálca, mely csak nagy felbontóképességű mikroszkóppal látható. A legfeljebb háromnapos lárvák a táplálékukba kerülő spórák elfogyasztásakor fertőződnek meg. A fertőzésre a legfiatalabb, kevesebb mint 24 órás lárvák a legérzékenyebbek. A spórák az álca emésztőcsövében kicsíráznak, majd a vegetatív alak növekedni kezd, melyhez az álca testéből nyeri a tápanyagokat. Három napnál idősebb lárvákban a spórák nem csíráznak ki. A fertőzött lárvák általában azután pusztulnak el, hogy a sejteket lefedik. A baktérium vegetatív formája elpusztul, de csak miután több millió spórát képzett. A fertőzött lárvák színe megsötétedik és elpusztulnak. Az elpusztult lárvák, illetve a belőlük visszamaradt bűzös, nyálkás trutymó egyenként akár százmillió spórát is tartalmazhatnak.<ref>[http://www.defra.gov.uk/hort/Bees/pdf/foulbrood.pdf Foul brood disease of honey bees:recognition and control] Central Science Laboratory National Bee Unit, Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA); [[United Kingdom]] (''excellent publication with many pictures'')</ref><ref>[http://www.sciencedaily.com/releases/2008/05/080502091421.htm "Bees Disease: One Step Closer To A Cure."] ScienceDaily 4 May 2008</ref>
 
== Története ==
:A költésrothadás első leírása valószínűleg [[Arisztotelész]]től származik, aki az [[Zoológia|Állattan]]ban a méhek betegségei között leír egyet, melynek tünetei a méhek gyengesége és a kaptár bűzössége.<ref>{{cite book
| last = Arisztotelész
| first =
56 ⟶ 57 sor:
| chapterurl =
| quote =
}}</ref>
}}</ref> :A költésrothadás elnevezése (eredetileg németül ''Faulbrut'', azaz ’rothadt költés’) [[Adam Gottlob Schirach]]tól származik, aki gyakran fogalkozottfoglalkozott ezzel a betegséggel műveiben.<ref>{{cite book
| last = Schirach
| first = Adam Gottlob
86 ⟶ 88 sor:
| quote =
}}</ref>
:1906-ig nem tettek különbséget a nyúlós (amerikai), a szintén bakteriális [[Enyhébb költésrothadás|enyhébb (európai)]] és a vírus okozta [[tömlős költésrothadás]] között és egységesen (ragadós, ragályos vagy fertőző) költésrothadásként írták le a betegségeket.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last =
105 ⟶ 107 sor:
| format =
| accessdate =
}}</ref>
}}</ref> :Ezután vezették be a nemzetközi szakirodalomban az „európai” és az „amerikai” jelzőket a kétféle bakteriális betegség megkülönböztetésére.<ref>{{cite book
| last = Phillips
| first = Everett Franklin
134 ⟶ 137 sor:
| chapterurl =
| quote =
}}</ref>
}}</ref> :A két jelző azonban nem a betegségek földrajzi elterjedésére utal, hanem arra a kontinensre, amelyen először tanulmányozták őket tudományosan,<ref>Shimanuki, Hachiro; Knox, David A. [http://maarec.cas.psu.edu/bkCD/Bee_Diseases/Diagnosis.html Diagnosis of Honey Bee Diseases] USDA</ref> az amerikai, azaz nyúlós költésrothadást éppen Európából hurcolták Amerikába. A magyar nyelvű szakirodalomban a nyúlós költésrothadás a legszélesebb körben elfogadott elnevezés, emellett ismert még gyászos/rosszindulatú/nem büdös költésrothadás/költésvész/költéspestis néven is.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Örösi
155 ⟶ 159 sor:
}}</ref>
==Kórokozója==
:1906-ban a [[Koch-féle posztulátumok]] teljesítésével találtak döntő bizonyítékot arra, hogy a nyúlós költésrothadást egy ''Bacillus larvae'' nevű baktérium okozza.<ref>{{cite book
| last = White
| first = Gershom Franklin
184 ⟶ 188 sor:
| chapterurl =
| quote =
}}</ref>
}}</ref> :1950-ben egy ritka fertőző betegséget írtak le (neve az angol szakirodalomban ''powdery scale disease''), melynek kórokozóját ''Bacillus pulvifaciens'' néven azonosították.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Katznelson
203 ⟶ 208 sor:
| format =
| accessdate =
}}</ref>
}}</ref> :1993-ban mindkét baktériumot átsorolták a ''[[Paenibacillus]]'' nembe, ezért innentől fogva a ''Paenibacillus larvae'' és a ''Paenibacillus pulvifaciens'' neveket használták.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Ash
222 ⟶ 228 sor:
| format =
| accessdate =
}}</ref>
}}</ref> :1996-ban részletes genetikai vizsgálatok nagyfokúnagy fokú azonosságot mutattak ki a két baktériumfaj között, ami indokolatlanná tette a külön fajba sorolást; a kisebb genetikai eltérések és a valamelyest eltérő patológiai tünetek miatt alfaji szinten továbbra is megtartották az elkülönítést, így ekkortól a ''Paenibacillus larvae subspecies larvae'' és a ''Paenibacillus larvae subspecies pulvifaciens'' nevek éltek.<ref>{{cite journal | quotes = | last = Heyndrickx | first = M | authorlink = | coauthors = Vandemeulebroecke K, Hoste B, Janssen P, Kersters K, De Vos P, Logan NA, Ali N, Berkeley RC | date = | year = 1996 | month = január | title = Reclassification of Paenibacillus (formerly Bacillus) pulvifaciens (Nakamura 1984) Ash et al. 1994, a later subjective synonym of Paenibacillus (formerly Bacillus) larvae (White 1906) Ash et al. 1994, as a subspecies of P. larvae, with emended descriptions of P. larvae as P. larvae subsp. larvae and P. larvae subsp. pulvifaciens | journal = International Journal of Systematic Bacteriology | volume = 46 | issue = 1 | pages = 270-9 | doi = | id = | url = http://ijs.sgmjournals.org/content/46/1/270.full.pdf | format = | accessdate = }}</ref> A ritkán előforduló ''powdery scale disease'' klinikai elkülönítése azonban mindig is gyenge lábakon állt, az akut fázist nem sikerült egyértelműen leírni. A ''P. l. pulvifaciens'' alfaj legfőbb megkülönböztető jegye a táptalajon képzett kolóniák narancssárga színe volt, azonban már 1994-ben írtak le esetet, amikor a ''P. l. larvae'' is képzett ilyen színű telepet. Ez, illetve további biokémiai és genetikai azonosságok feltárása 2006-ra odavezetett, hogy e baktériumvonalak alfaji szintű elkülönítése is megszűnt: mindkettőre a ''Paenibacillus larvae'' megnevezés használandó.<ref>{{cite journal
 
:A ritkán előforduló ''powdery scale disease'' klinikai elkülönítése azonban mindig is gyenge lábakon állt, az akut fázist nem sikerült egyértelműen leírni. A ''P. l. pulvifaciens'' alfaj legfőbb megkülönböztető jegye a táptalajon képzett kolóniák narancssárga színe volt, azonban már 1994-ben írtak le esetet, amikor a ''P. l. larvae'' is képzett ilyen színű telepet. Ez, illetve további biokémiai és genetikai azonosságok feltárása 2006-ra odavezetett, hogy e baktériumvonalak alfaji szintű elkülönítése is megszűnt: mindkettőre a ''Paenibacillus larvae'' megnevezés használandó.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Genersch
241 ⟶ 250 sor:
| format =
| accessdate =
}}</ref>
}}</ref> :Ezzel együtt megszűnt az amúgy is csekély jelentőségű ''powdery scale disease'' külön betegségként való kezelése. A kórokozó egy Paenilamicin nevű antibiotikumot termel, amellyel távoltartja a konkurrens baktériumokat..<ref>Roderich Süssmuth (2014): Paenilamicin – Struktur und Biosynthese eines hybriden Polyketid-/nichtribosomalen Peptidantibiotikums des bienenpathogenen Bakteriums Paenibacillus larvae, Angewandte Chemie, [[doi:10.1002/ange.201404572]]</ref>
 
 
:A betegség kialakulásának földrajzi helye nem ismert, de jelenléte szinte a világ összes táján kimutatható.<ref>Matheson, 1993,1996</ref><ref>[http://ressources.ciheam.org/om/pdf/b25/99600235.pdf American Foulbrood disease] A.M. Alippi Laboratorio de Fitopatologia, Facultad de Ciencias Agrarias y Forestales Universidad Nacional de La Plata, Calle 60 y 118 , C.C. 31, 1900 [[La Plata (település)|]], [[Argentina]]</ref>
 
== Kórisme ==
:A diagnózis felállításakor fontos kizárni a költésrothadás (hideg, meleg, éhezés stb. miatti) nem fertőző formáit, továbbá a más ágensek által okozott [[enyhébb költésrothadás]]t és [[tömlős költésrothadás]]t. Előfordulhat vegyes fertőzés is, például a nyúlós és az enyhébb költésrothadás egyidejű jelenléte.
 
=== Helyszíni vizsgálat ===
*'''Szag.'''
*'''Szag.''' :A nyúlós költésrothadást jellemző, de gyenge „enyvszag” kíséri, így a jó szaglású és tapasztalt méhész már a kaptár felnyitásakor képes megállapítani a betegség jelenlétét. Ezzel szemben az enyhébb költésrothadásban a rothadt fiasítás savanyú vagy romlott sajtra emlékeztető bűzt áraszt, míg a tömlős költésrothadás esetén legfeljebb gyenge savanyú szag érezhető.
*'''Megjelenés.''' A fenti képen némelyik lárva egészséges, míg a többi beteg. A lebomló lárvákat tartalmazó fedett sejtek teteje behorpad, amint az az ábra jobb alsó részében is látható. A sejtek színe megsötétedik: először barna, majd fekete lesz. Némelyik fedél ki is lyukadhat.▼
 
*'''Megjelenés.'''
▲*'''Megjelenés.''' :A fenti képen némelyik lárva egészséges, míg a többi beteg. A lebomló lárvákat tartalmazó fedett sejtek teteje behorpad, amint az az ábra jobb alsó részében is látható. A sejtek színe megsötétedik: először barna, majd fekete lesz. Némelyik fedél ki is lyukadhat.
:A lépen elmaradt fedett fiasítások, a fiasításból kimaradt sok sejt szintén gyanúra ad okot, de ezeknek más okai is lehetnek, ezért folytatni kell a helyszíni szemlét.
 
*'''Szálhúzás.''' Érintsük meg az elpusztult lárvát fogpiszkálóval, gyufaszállal vagy vékony gallyal. Nyúljunk vele a sejt mélyére. Ha a lárva fertőzött, a lárva ragadós és nyúlós, szálat lehet belőle húzni, és nem ismerhető fel az álcának még a héja sem. A teszt csak akkor pozitív, ha a kórokozó vegetatív formája van jelen.▼
*'''Szálhúzás.'''
*'''Holst-féle tejes vizsgálat.''' Az 1946-ban publikált vizsgálat azon alapul, hogy a spórát képző ''Paenibacillus larvae subsp. larvae'' nagy mennyiségben termel proteolitikus (fehérjebontó) enzimeket. A vizsgálathoz egy fertőzött lárvapörköt vagy -kenetet kémcsőbe helyezünk és 1–4&nbsp;mL sovány tejet vagy sovány tejporból készült 1%-os vizes szuszpenziót adunk hozzá, majd 37&nbsp;°C-on inkubáljuk. A ''P. larvae'' jelenléte esetén a [[szuszpenzió]] 10–20&nbsp;perc alatt feltisztul, mivel a proteolitikus enzimek lebontják a [[kazein]]t.<ref>{{cite journal▼
▲*'''Szálhúzás.''' :Érintsük meg az elpusztult lárvát fogpiszkálóval, gyufaszállal vagy vékony gallyal. Nyúljunk vele a sejt mélyére. Ha a lárva fertőzött, a lárva ragadós és nyúlós, szálat lehet belőle húzni, és nem ismerhető fel az álcának még a héja sem. A teszt csak akkor pozitív, ha a kórokozó vegetatív formája van jelen.
 
*'''Holst-féle tejes vizsgálat.'''
▲*'''Holst-féle tejes vizsgálat.''' :Az 1946-ban publikált vizsgálat azon alapul, hogy a spórát képző ''Paenibacillus larvae subsp. larvae'' nagy mennyiségben termel proteolitikus (fehérjebontó) enzimeket. A vizsgálathoz egy fertőzött lárvapörköt vagy -kenetet kémcsőbe helyezünk és 1–4&nbsp;mL sovány tejet vagy sovány tejporból készült 1%-os vizes szuszpenziót adunk hozzá, majd 37&nbsp;°C-on inkubáljuk. A ''P. larvae'' jelenléte esetén a [[szuszpenzió]] 10–20&nbsp;perc alatt feltisztul, mivel a proteolitikus enzimek lebontják a [[kazein]]t.<ref>{{cite journal
| quotes =
| last = Holst
275 ⟶ 293 sor:
 
=== Laboratóriumi vizsgálat ===
:A fertőzés azonosítására legmegbízhatóbb az álcákat is tartalmazó lépminta vizsgálata méhészeti betegségekre szakosodott laboratórumban.<ref>USDA Agricultural Research Service [http://www.ars.usda.gov/Services/docs.htm?docid=7472 Submission of Samples for Diagnosis] (2007)</ref>
 
*'''[[Polimeráz-láncreakció|Polimeráz-láncreakció (PCR)]].''' A polimeráz-láncreakció lehetővé teszi a kórokozó gyors, nagy szenzitivitású és specificitású azonosítását, ami a nyúlós költésrothadás azonosításának arany standardjává emelte. A modern PCR-vizsgálattal nem csak más ''[[Paenibacillus]]'', ''[[Bacillus]]'', ''[[Brevibacillus]]'' és ''[[Virgibacillus]]'' fajoktól, de még a ''[[Paenibacillus larvae subsp. pulvifaciens]]'' alfajtól is nagy biztonsággal megkülönböztethető a kórokozó.▼
*'''[[Polimeráz-láncreakció|Polimeráz-láncreakció (PCR)]].'''
▲*'''[[Polimeráz-láncreakció|Polimeráz-láncreakció (PCR)]].''' :A polimeráz-láncreakció lehetővé teszi a kórokozó gyors, nagy szenzitivitású és specificitású azonosítását, ami a nyúlós költésrothadás azonosításának arany standardjává emelte. A modern PCR-vizsgálattal nem csak más ''[[Paenibacillus]]'', ''[[Bacillus]]'', ''[[Brevibacillus]]'' és ''[[Virgibacillus]]'' fajoktól, de még a ''[[Paenibacillus larvae subsp. pulvifaciens]]'' alfajtól is nagy biztonsággal megkülönböztethető a kórokozó.
 
== Terjedés ==
:A fertőzött sejtek tisztítása során a méhek az egész családban elterjesztik a spórákat. A betegség gyorsan megfertőzi a család összes tagját, mivel a méhek megfertőzödnek, amikor eltávolítják az elpusztult lárvákat, majd dajkaként megfertőzik a fiasítás táplálékát és az anyát, később még a heréket is, amikor megetetik őket. A fertőzött sejtekben tárolt élelem megtelik spórákkal, így a nektárból készülő méz is fertőzött lesz. Bár az ilyen méznek nincs káros hatása az ember egészségére, a fertőzésveszély miatt tilos eladni.
 
:Amikor a beteg család már legyengült, rablás áldozatává válik. A rablók magukkal hurcolják a spórákat, így ők lesznek a következő áldozatok. A betegség a méhészeti eszközökkel is terjedhetnek, mivel nem nagyon oldható meg, hogy minden családhoz külön eszközöket, külön tárolóhelyiséget, és pergetőt használjanak. A spórák nagyon ellenállók; kiszáradva több, mint 40 évig életben maradnak.
 
:Megelőzésként ne etessünk ismeretlen eredetű mézet, és az újonnan beszerzett felszerelést fertőtleníteni kell, kivéve, ha nem tudjuk biztosra, hogy nem fertőzött.<ref>[http://www.agriculture.state.pa.us/agriculture/cwp/view.asp?a=3&q=128089 American Foul Brood-Prevention and Control] Pennsylvania Department of Agriculture</ref>
 
== Kezelés ==
:A nyúlós költésrothadás sok országban, így Magyarországon is bejelentésköteles. A járási főállatorvos rendelkezik a további teendőkről.
 
[[Fájl:Fuocoarnia.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|Nyúlós költésrothadással fertőzött kaptár megsemmisítése elégetéssel.]]
:Habár vannak próbálkozások antibiotikumok használatára, a fertőző betegség megfékezésének máig legbiztosabb módszere a fertőzött családok kiirtása. Az antibiotikumokkal Magyarországon csak kutatóintézetek kísérletezhetnek (azaz jelenleg a gödöllői kutatóintézet), más méhészetekben használatuk tilos. A családok antibiotikumokkal tünetmentessé tehetők, ámde mihelyt befejezik a kezelést, a betegség újra kitör. A nem rezisztens törzsekben antibiotikumokkal megelőzhető a spórák feléledése és a spóraképződés is,<ref>Calderone, Nicholas [http://www.masterbeekeeper.org/B_files/disease1.htm Management of Honey Bee Brood Diseases] (January 2001) [[Cornell University]]</ref> de nem pusztítják el a meglevő spórákat.
 
*'''Megsemmisítés.''' Mivel a baktériumspórák rendkívül ellenállóak, a fertőzött kaptárakat, lépeket elégetéssel vagy legalább fél méter mélyen történő elásással kell megsemmisíteni. Az égetésnél a hatóságnak is jelen kell lennie. A kaptárak maguk fertőtleníthetők, ha feketére kiégetik őket. A méhészeti eszközök fertőtleníthetők forró paraffinolajjal vagy 3%-os nátrium-hipoklorát oldattal.<ref>{{cite journal |author=Dobbelaere W, de Graaf DC, Reybroeck W, Desmedt E, Peeters JE, Jacobs FJ |title=Disinfection of wooden structures contaminated with Paenibacillus larvae subsp. larvae spores |journal=J. Appl. Microbiol. |volume=91 |issue=2 |pages=212–6 |year=2001 |month=August |pmid=11473585 |doi=10.1046/j.1365-2672.2001.01376.x |url=http://www.doi.org/10.1046/j.1365-2672.2001.01376.x}}</ref><!--Meg kell majd nézni, milyen szereket használnak Magyarországon--> A viaszfőzők a viaszt a kiszabott ideig legalább 116 Celsius fokon főzik, és ezt jegyzőkönyvezik. A fertőzőtt család viasza azonban nem adható el. Etilén-oxid atmoszférában a kaptár és teljes berendezése fertőtleníthető,<ref>{{cite journal|last=Robinson|title=Gas Sterilization of Beekeeping Equipment Contaminated by the American Foulbrood Organism, Bacillus larvae|publisher=The Florida Entomologist|jstor=3493642}}</ref><ref>{{cite journal|last= |title= |jstor=3493642}}</ref> azonban ezt jelenleg nem engedélyezik Magyarországon.▼
*'''Megsemmisítés.'''
▲*'''Megsemmisítés.''' :Mivel a baktériumspórák rendkívül ellenállóak, a fertőzött kaptárakat, lépeket elégetéssel vagy legalább fél méter mélyen történő elásással kell megsemmisíteni. Az égetésnél a hatóságnak is jelen kell lennie. A kaptárak maguk fertőtleníthetők, ha feketére kiégetik őket. A méhészeti eszközök fertőtleníthetők forró paraffinolajjal vagy 3%-os nátrium-hipoklorát oldattal.<ref>{{cite journal |author=Dobbelaere W, de Graaf DC, Reybroeck W, Desmedt E, Peeters JE, Jacobs FJ |title=Disinfection of wooden structures contaminated with Paenibacillus larvae subsp. larvae spores |journal=J. Appl. Microbiol. |volume=91 |issue=2 |pages=212–6 |year=2001 |month=August |pmid=11473585 |doi=10.1046/j.1365-2672.2001.01376.x |url=http://www.doi.org/10.1046/j.1365-2672.2001.01376.x}}</ref><!--Meg kell majd nézni, milyen szereket használnak Magyarországon--> A viaszfőzők a viaszt a kiszabott ideig legalább 116 Celsius fokon főzik, és ezt jegyzőkönyvezik. A fertőzőtt család viasza azonban nem adható el. Etilén-oxid atmoszférában a kaptár és teljes berendezése fertőtleníthető,<ref>{{cite journal|last=Robinson|title=Gas Sterilization of Beekeeping Equipment Contaminated by the American Foulbrood Organism, Bacillus larvae|publisher=The Florida Entomologist|jstor=3493642}}</ref><ref>{{cite journal|last= |title= |jstor=3493642}}</ref> azonban ezt jelenleg nem engedélyezik Magyarországon.
Magyarországon.
 
:Ha a méhcsaládok többsége fertőzött, a járási főállatorvos dönthet úgy, hogy az egész állomány kiirtandó, még azok a családok is, amelyek tünetmentesek. Ha az állomány legalább háromnegyede beteg, akkor a járási főállatorvosnak nincs mérlegelési jogköre, az összes családot el kell pusztítani. Ha a méhcsaládok száma legfeljebb tíz, egy betegsége esetén szintén el kell pusztítani mindet. A méhész teljes kártalanítást kap.
*'''Zárlat.''' A költésrothadásos családok röpkörzetét zárlat, azaz karantén alá helyezik. Innen nem lehet méheket, méhészeti termékeket kivinni, méhészeti vásárt, kiállítást tartani, és a méhészek nem adhatják el az ebben az időben termelt méhészeti termékeket. A zárlat legalább hatvan napig tart; ideje alatt rendszeresen vizsgálják a zárlat területén levő méhcsaládokat. Ha hatvan napig nem találnak nyúlós költésrothadásos családot, akkor a zárlatot feloldják.▼
 
*'''Zárlat.'''
A Brigham Young Egyetem jelenleg fágterápiával kísérletezik.<ref name="youtube">{{cite web|url=https://www.youtube.com/watch?v=rj9_QGBJN0w|title=Bee Killers: Using Phages Against Deadly Honeybee Diseases - YouTube|publisher=youtube.com|accessdate=2014-11-29}}</ref>▼
▲*'''Zárlat.''' :A költésrothadásos családok röpkörzetét zárlat, azaz karantén alá helyezik. Innen nem lehet méheket, méhészeti termékeket kivinni, méhészeti vásárt, kiállítást tartani, és a méhészek nem adhatják el az ebben az időben termelt méhészeti termékeket. A zárlat legalább hatvan napig tart; ideje alatt rendszeresen vizsgálják a zárlat területén levő méhcsaládokat. Ha hatvan napig nem találnak nyúlós költésrothadásos családot, akkor a zárlatot feloldják.
 
▲:A Brigham Young Egyetem jelenleg fágterápiával kísérletezik.<ref name="youtube">{{cite web|url=https://www.youtube.com/watch?v=rj9_QGBJN0w|title=Bee Killers: Using Phages Against Deadly Honeybee Diseases - YouTube|publisher=youtube.com|accessdate=2014-11-29}}</ref>
</div>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Kertészet/Méhészet/Betegségek/Nyúlós_költésrothadás”