„Irányítószám/Pécs/Névadói/Alpári Gyula” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Pécs névadói]]
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;">
<!-- Wikidata: p18; A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb.) élő személy esetén -->
'''Alpári Gyula utca'''
: '''Alpári Gyula''', szül Adler Mózes[3] (Dunaföldvár, 1882. január 18. – Sachsenhausen, 1944. július 17.) újságíró, baloldali szociáldemokrata, majd kommunista, a Magyarországi Tanácsköztársaság helyettes külügyi népbiztosa, a Komintern Végrehajtó Bizottsága Inprekorr a Nemzetközi sajtó-levelezés (Internationale Presse-Korrespondenz) című nemzetközi lapjának főszerkesztője volt.
: 1911 tavaszán Alpári új munkáspárt alapítását kezdeményezte. Előkészítő bizottságot hozott létre, és elindította a ''Szociáldemokrata'' című lapot. Céljai közel álltak az MSZDP 1903-as programjához, de a polgári pártokkal való együttműködést elutasította, s a párt és a szakszervezeti mozgalom elválasztásának a híve volt, a választójogi küzdelemben pedig radikális módszerek alkalmazását javasolta. Nem sikerült tömegbefolyásra szert tennie a szociáldemokrata mozgalomban. 1911 és 1913 között német szociáldemokrata lapok magyarországi tudósítója volt.1916-ban munkát vállalt a Magyarországon megjelenő ''Neues Politisches Volksblatt'' című polgári napilapnál. Cikkeivel élesen támadta a kormányt, s támogatta a [[w:zimmerwaldi konferencia|zimmerwaldi konferencián]] megfogalmazott béketörekvéseket.
: 1917-ben a bolsevik forradalom hívévé vált. 1919 elején csatlakozott a néhány hete alakult [[w:Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjához]]. Az 1919 februári letartóztatások után a kommunisták szerveződésének egyik vezető aktivistájaként rendszeres kapcsolatban állt a bebörtönzött [[w:Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélával]]. A [[w:Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt a sajtódirektórium vezetője, a [[w:Vörös Újság|Vörös Újság]] szerkesztőségének tagja, a Budapest VI. kerületi munkás- és katonatanács tagja, június 24-től pedig helyettes külügyi népbiztos.
: A júniusi pártkongresszuson az egyesült párt kommunista jellegének megtartását követelte, s a többséggel szemben fellépett a [[w:Clemenceau-jegyzék|Clemenceau-jegyzék]] elutasítása érdekében. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, ahol részt vett az ottani kommunista párt megalakításában.
Az 1930-as években számos tanulmányt írt a marxizmus-leninizmus kérdéseiről. 1939-től a [[w:Francia Kommunista Párt|Francia Kommunista Pártban]] tevékenykedett, 1940 nyarán a [[w:Gestapo|Gestapo]] letartóztatta. Börtönbe került, majd a [[w:sachsenhauseni koncentrációs tábor|sachsenhauseni koncentrációs táborba]] vitték. Ott megtagadta, hogy a náciknak megfelelő visszaemlékezést írjon a Kominternről, ezért agyonlőtték.<ref>''Munkásmozgalom-történeti Lexikon.'' Kossuth Könyvkiadó 1976. 28. old.</ref>
{{Fő|w:Alpári Gyula}}
| |||