„Növények/B/Békaszittyó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Juncus effusus|}}
{{népies|-}}
<br/>
:A '''békaszittyó''' az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a szittyófélék családjába tartozó fa.
:A békaszittyó Európában, Ázsia mérsékelt övi és trópusi területein, valamint Afrikában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában található meg. Ausztráliába, Új-Zélandra és Hawaiira betelepítették ezt a növényfajt.
{{haszn-rész|}}▼
:A békaszittyó 30–100 centiméter magas, kúszó gyöktörzsű, évelő növény. Szárai hengeresek, simák, fényes pázsitzöld színűek, tövükön 5-8 rásimuló, hüvelyszerű allevéllel. Sűrű zsombékokat alkotnak. A szárak bele tömör, folytonos, nem szaggatott.
{{gyógyhatása|}}▼
:A virágok a szár csúcsán egyenként állnak, de sokágú gomollyá szorulnak össze egy ár alakú, 15–30 centiméter hosszú buroklevél hónaljában, amely látszólag a szár folytatása, és ezáltal a virágzat oldalállásúnak tűnik. A virágtakarót 6 lándzsa alakú, kihegyezett, világoszöld lepellevél alkotja. A virágban 3 porzó és 3 bibe található. A megporzást a szél végzi. A termés barna, tojás alakú tok, mely számos magot tartalmaz. A tok csúcsa kissé bemélyedő.
:A békaszittyó nedves réteken és legelőkön, patakok mentén, lápréteken, liget- és láperdőkben, mészben szegény, de tápanyagban gazdag talajokon nő.
:A virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart.
▲{{haszn-rész|}}
<br/>
▲{{gyógyhatása|}}
<br/>
:
{{ellenjav|}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
25 ⟶ 36 sor:
{{Gyógynövények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Juncus effusus|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||