„Növények/B/Babérmeggy” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
<br />
: A '''babérmeggy''', a szilvafélék névadó nemzetségében a cseresznye alnemzetség egyik fajcsoportja. A holarktikus taxon legismertebb fajai a Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából és a Kaukázusból, illetve Észak-Amerikából származnak.
: Az itt megadott fajsorban együtt szerepeltetjük a babérmeggyeket és a zelnicemeggyeket. Egyes rendszerezők a zelnicéket önálló taxonként különítik el fajsor, illetve alnemzetség szintjén. Ezt jelentősen indokolja, hogy a tulajdonképpeni babérmeggyektől eltérően a zelnicék ehetőek — sőt, maga a [[Növények/Z/Zelnicemeggy|zelnicemeggy]] ''(Prunus padus)'' egyenesen gyógynövény.
: Komoly probléma, hogy az interneten elérhető hivatkozások mintegy harmada zelnice, illetve zelnicemeggy néven nem ezt a fajt, hanem a [[Növények/V/Vadcseresznye|vadcseresznyét]] jelöli — márpedig annak gyümölcse ehető ugyan, de levelei mérgezőek.
: A babérmeggy, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[Növények/B/Babér|babéréhoz]] (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.
: A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.
: Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról.
: A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező.
| |||