„Növények/A/Alaszkai áfonya” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
[[Fájl:Vaccinium ovalifolium 9618.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latinlatin2|Vaccinium alaskaense - |Vaccinium ovalifolium}}
{{népies|alaszkai vad áfonya, vad alaszkai fekete áfonya, alaszkai blueberry, alaszkai kékáfonya, tlingit berry.}}
{{használjuk|Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként fogyasztják.}}
 
Az alaszkai áfonya a hangafélék ''(Ericaceae)'' családjába tartozó áfonya ''(Vaccinium)'' nemzetség egyik faja.
 
Pontos rendszertani helyzete vitatott, egyes botanikusok szerint önálló faj, mások közeli rokona, a Alaska Blueberry ''Vaccinium ovalifolium''(wd) fajba sorolják.
 
Alaszkai áfonyá-t 1925-ben Thomas Jefferson Howel fedezte fel és írta le. Nem tévesztendő össze az Alaszkai korai áfonyával, Alaszkai ovális levelű áfonyával (Vaccinum ovalefoliumovalifolium). A tudomány jelenleg nem tisztázta rendszertani helyét a két növénynek. A botanikusok között vita van arról, hogy két változatról vagy alfajról van e szó.
Származása, elterjedése Squaw tó környéke. Alaszka.
 
Észak-Amerikában a kontinens legnyugatibb területén Alaszka, Kanada, Oregon, Washington állam, Brit Columbia, Csendes-óceánhoz[11] közeli, szubalpin éghajlatú, 700 – 1400 m magasságú lejtőin, padokon, kiszögeléseken és a völgyek alján, a parti sávban honos.[
 
Az örökzöld cserjék körülbelül 1,5-3 méter magasságúra nőnek. Sárga színű 0,64 cm nagyságú, urna alakú, hermafrodita virágai később kezdenek virítani, mint a V.''Vaccinium ovalifolium''. Bogyós gyümölcsei hamvaskékek, gyümölcshúsa sötétkék, sötétebb színű, mint rokona a V.''Vaccinium ovalifolium''. Íze enyhén savanyú és vízízű. Levelei enyhén szőrösek, kevésbé megnyúltak.
 
A savanyú, 4,5–5,5 pH-értékű talajt és a hűvös helyeket, valamint az enyhén (homokos) és a közepes (agyagos), jó vízelvezetésű talajt kedveli, de a nagyon savanyú talajon is megél. Félárnyékban vagy árnyék mentes helyeken - inkább nedves talajon - honos. Vízigénye igen jelentős. Földön kúszó indái évente akár 2 m-t is nőhetnek. Az egyes tövek akár 150 évig is elélhetnek.
30. sor:
Alaszka, Kanada, Oregon, Washington állam, Brit Columbia, Csendes-óceánhoz közeli, szubalpin éghajlatú, 700–1400 m magasságú lejtőin honos.
 
Használják dzsemek és zselék, illetve likőrök, borok készítéséhez, leveleit gyógyteaként használják.[17] Húsa roppanós, íze enyhén fanyar, savanykás. Friss gyümölcsként torták, sütemények díszítésére használatos, továbbá illik a joghurtokhoz, desszertekhez és turmix italokhoz is. Az Amerikai Egyesült Államokban hálaadás napján az ünnepi étrend tradicionális része.
 
Fagyasztva kb. 1 évig használható. A termés többségéből gyümölcslevet, sűrítményt, száritmányt, aszalványt, vagy gyümölcsteát készítenek. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható.
 
Gyógynövényként szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és antibakteriális hatása miatt a gyulladáshoz vezető bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére használatos. Sok benne az antioxidáns[18] (antocianidinek, tanninok), ezért az immunrendszert is erősíti. Húgyúti fertőzések, illetve gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas. Étvágygerjesztőnek is ajánlják. Az indiánok festéknek is használták.
 
== Tápanyagtartalom ==
83. sor:
:A sámánok a gyógyítás során a gyógyszer (kayaaní) antioxidáns hatását használták ki a legyengült beteg szervezet teljesítményének fokozására, regenerálására.
:Északnyugatszerte lila festék készítésére használták az áfonyát.
:A haidák a fás szárat használták kampók készítésére.[
 
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}