„Wikikönyvek:Fordítási útmutató” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
64. sor:
Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek igen hosszú szerkezetek. Ezek írásmódjára a következő szabály vonatkozik:
* A két egyszerű szóból keletkezett összetételeket egybeírjuk: paradicsomsaláta, teljesítménynövekedés.
* A többszörösen összetett, vagyis kettőnél több szóból létrejött szavakat is általában egybeírjuk: cseppkőbarlang, úttörővasút.
* A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-nyilvántartás, csapatzászló-avatás.
* Ez utóbbi esetben azAz igekötő csak akkor számít külön összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból áll: befogadóképesség, előadó-művészet.
* A képző külön szótagnak számít, a jel és a rag viszont nem. Így a szótagszámláláskor az összetett szó jel és rag nélküli alakját kell figyelembe venni: mozgóalkatrészgyárak, rágógumiiparban.
* Az SI-előtétszavak külön szónak számítanak: centiméter-beosztás.
 
 
Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az egyik úgynevezett mozgószabályt érdemes megemlíteni. E szerint ha egy külön vagy kötőjellel írt szókapcsolathoz olyan utótag járul, amely az egészhez tartozik hozzá, akkor az új szerkezetben ezt az előbbi szókapcsolatot egybeírjuk, és ehhez kötőjellel kapcsoljuk az utótagot. Például: hideg víz, de: hidegvíz-csap; hálózati kábel, de: hálózatikábel-csere.
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az angol (és sok más) nyelv szerkezetéből és szóalkotási módszereiből következően az eredeti szöveg tükörfordítása esetén igen könnyen keletkeznek sokszorosan összetett és rendkívül hosszú szörnyetegek. A fényképezőgépállványtoktartóanyacsavarfejalátétgumilapocska-készlet típusú szavak helyesírási szempontból nem számítanak hibásnak, de ha egy mód van rá, tanácsoljuk és kérjük az összes bonyolult, kicsit is döcögő szerkezetet átfogalmazni.