„Bortörvény” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
== 21/2003. (II. 28.) FVM rendelet ==
<center>'''a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról kiadott 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet módosításáról'''
(egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal)</center>
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
11 ⟶ 9 sor:
A borászati termékek előállításának és kezelésének egyes szabályai
=== A kékderítés ===
'''1. §'''
(1) Kékderítés az olyan derítési eljárás, amelynek során sárgavérlúgsót használnak.
(2) Az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) kérelemre engedélyezheti, hogy laboratórium kékderítési vizsgálatokat végezzen, ha kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztat, és a vizsgálat elvégzéséhez
megfelelő eszközökkel rendelkezik. A kérelemben meg kell jelölni a laboratórium helyét, a vizsgálatok végzésére javasolt személy(ek) nevét és szakképesítését. Ha a javasolt személy kékderítési vizsgával nem rendelkezik, vizsgára
bocsátását kell kérni.
(3) Ha az OBI a kérelmező laboratóriumát alkalmasnak találja a kékderítési vizsgálatok végzésére a kérelmezőnek igazolást ad ki. Ha kérelmező megfelelő laboratóriummal rendelkezik, az OBI a kékderítési vizsgálatok végzésére
bejelentett személyt, kékderítési vizsgára bocsátja, és az eredményes vizsgáról személyre szóló igazolást állít ki.
(4) A kékderítési vizsgabizottság 3-5 tagból áll, elnöke az OBI igazgatója. A Bizottság összetételét, a vizsga időpontját és helyét az elnök határozza meg. A kékderítési vizsgán legalább technikus végzettségű borászati szakember vehet részt.
(5) A kékderítést csak az elővizsgálati eredményre alapozott írásbeli engedély alapján szabad megkezdeni és az engedélyben meghatározott határidőket be kell tartani. A végrehajtásra a mintavételtől számított 20 napnál hosszabb
idő nem adható.
(6) Kékderített bort továbbfeldolgozni csak szűrés után és a vizsgálatokra jogosult laboratórium írásbeli engedélyével lehet.
(7) A kiadott írásbeli engedélyekről - az OBI által ellenőrizhető módon - naplót kell vezetni. Felhasználható anyagok és kezelési eljárások
== 2. § ==
A borászati termékek előállításánál és kezelésénél felhasználható kiegészítő és segédanyagokat, valamint eljárásokat az 1-2. számú melléklet tartalmazza. Az előállításnál és a kezelésnél csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek kielégítik a népjóléti miniszter által előírt tisztasági követelményeket.
== II. Fejezet ==
== 3. § ==
(1) A borászati termékek hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a hatóság által vett, illetve a termelő, előállító vagy forgalmazó által a hatóságnak minősítés céljára beküldött mintákkal kapcsolatban is.
(2) A hatósági mintavétel során jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A termék előállítója, forgalmazója által beküldött mintáknál a minősítendő termékkel való azonosságért a minta beküldője felel.
== 4. § ==
E fejezet alkalmazása szempontjából
'''2. Minta:''' a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége.
'''3. Ellenminta:''' a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, melyet a mintaadónál
hagynak hátra.
'''4. Átlagminta:''' több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta.
'''5. Húzott minta:''' a nagyobb tartályokban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz - cső - egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta.
'''6. Vizsgálat:''' a megmintázott termékhalmaz hivatalosan elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság,
forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.
== 5. § ==
(1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges
mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiségből is lehet mintát venni. Ezt a körülményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes
csomagolási egységek választhatók.
(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott, azonos megnevezésű, jelölésű és csomagolású (azonos nap, műszak, szállítmány) termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.
== 6. § ==
(1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően - figyelembe véve, hogy a mintavétel az előállítónál, forgalmazónál vagy vendéglátóhelyen történik - meg kell
határozni a mintavételének módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.
(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt (lopó, mintavevő cső, palack, átlag- és húzott mintához alkalmazott edény) lehet használni és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.
(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállító hordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni.
(4) Vezetékből mintát venni nem szabad.
(5) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/dm3-es nátrium-hidroxid oldattal (14% m/m), egyéb esetben 1 g/dm3 kénes savnak megfelelő kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A
tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6) Amennyiben az (1)-(5) bekezdésben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő ezektől eltérhet, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
== 7. § ==
(1) A hatósági mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecsét, viaszpecsét vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalag), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen. A mintát sorszámmal kell ellátni.
(2) A mintán fel kell tüntetni:
a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldője megnevezését (név, cégnév, lakcím, székhely, telephely),
b) a termék megnevezését, évjáratát,
c) a mintavétel helyét, és időpontját,
d) a minta által képviselt mennyiséget,
e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét.
== 8. § ==
A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért
a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.
== 9. § ==
(1) A hatósági mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az
ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.
(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a tényt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel
esetén.
== 10. § ==
(1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját (év, hó, nap), továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.
(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.
(3) A minta vizsgálatát a Magyar Borkönyv Hivatalos Borászati Vizsgálati Módszergyűjteményének megjelenéséig a vonatkozó szabványok előírásai szerinti módszerrel kell elvégezni.
(4) A minta vizsgálatára az előírttól eltérő módszer is használható, ha ehhez az ellenőrzött, illetve a vizsgálatot kérő hozzájárul.
== 11. § ==
(1) A hatóság köteles az általa vett, vagy hozzá beküldött mintát - ha ez hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet vagy a vizsgálatot kérőt értesíteni.
(2) Az ellenőrző hatóságnak a vizsgálat eredményeként hozott határozata csak a mintával azonos jelölésű termékhalmazra, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozhat.
== III. Fejezet ==
== A származási igazolások rendjéről ==
== 12. § ==
(1) A szőlő származási bizonyítványát a Btv. 37-38. §-ában foglaltak szerint a szüret tervezett időpontjának figyelembevételével, - meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor esetén a szüret megkezdése előtt legalább hét nappal - a 3. számú melléklet szerinti nyomtatvánnyal kell igényelni.
(2) A szőlő származási bizonyítványát három példányban kell kiállítani és a hegybíró pecsétjével és aláírásával hitelesíteni. Az 1. példány hologrammal ellátott eredeti példány, amely a szőlőt feldolgozó szőlőfelvásárló, illetve a
szőlőtermelő példánya, a hegybíró ez alapján, a szőlő származási bizonyítványának egyidejű bevonásával, adja ki a bor származási bizonyítványát.
bizonyítványon fel kell tüntetni.
(3) A szőlőtermelő a származási bizonyítvánnyal igazolja a megtermett szőlő mennyiségét és minőségét az ellenőrző hatóságok felé.
(4) A bor származási bizonyítványát a Btv. 37-38. §-ában foglaltak szerint a 4. számú melléklet szerinti nyomtatvánnyal kell igényelni.
== 13. § ==
(1) A kérelmeket szőlő, asztali és táj-, valamint meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetében a hegybíró, meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor esetében pedig a hegyközségi tanács bírálja el. Utóbbi esetben a hegybíró a kérelmet véleményezi és javaslatával ellátva továbbítja a hegyközségi tanácsnak.
(2) Az elbírálás során vizsgálni kell a kérelmező jogosultságát, a kérelemben feltüntetett adatok valódiságát, azt hogy melyik tétel alkalmas meghatározott termőhelyről származó minőségi, illetve különleges minőségű bor
előállítására.
(3) A Btv. 36. § (1) bekezdésében foglalt helyszíni eljárás keretében a hegybírónak a kérelmező vagy megbízottja jelenlétében meg kell vizsgálni, hogy az ültetvényen termett szőlő mennyisége és minősége megfelel-e
meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű borra vonatkozó törvényben vagy rendtartásban foglalt előírásoknak.
== 14. § ==
(1) Az eljárás eredményeként a hegyközség, illetve a hegyközségi tanács a származási bizonyítványt a 4. számú melléklet szerint kiadja. Ha a kérelemben feltüntetett adatok nem felelnek meg a valóságnak, továbbá ha a hegyközségi tag az adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségének [1994. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés] nem tett eleget, a származási bizonyítvány kiadását megtagadja.
(2) A határozatot közölni kell a kérelmezővel, valamint a zárt borvidékről a kiszállítási engedélyt is tartalmazó származási bizonyítvány esetében az OBI-val is. A származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró, illetve a
hegyközségi tanács nyilvántartást vezet.
(3) A származási bizonyítványról hiteles másolatot készíteni csak a bizonyítványt kiadó jogosult. A másolatot a bizonyítvány eredeti példányáról kell elkészíteni, s azt aláírással és bélyegzővel kell ellátni.
(4) Amennyiben a tervezett forgalmazástól a szállítás üteme eltér, az eredeti származási bizonyítvány mindegyik példányát vissza kell vonni, és helyette újat kell kiadni.
(5) A saját és vásárolt szőlőtermésre a szőlő származási bizonyítványokat november 30-ig kell beszerezni. Ha a
szüret kivételesen november 30. utánra esik (pl. jégbor), a hegybíró előzetes értesítése alapján a szőlő származási
155 ⟶ 172 sor:
bizonyítványokat a hegybírónak át kell adni, aki azokat érvényteleníti, és ezekről a felhasználás elmaradásának okát
tételesen tartalmazó jegyzőkönyvet készít.
(6) A nem hegyközségi tag termelő, illetve felvásárló részére kiadott szőlő, illetve bor származási
bizonyítványokért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) A szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó szőlőfelvásárlónak és a szőlőtermelőnek
5 évig meg kell őriznie.
(8) A bor továbbfeldolgozása esetén a továbbfeldolgozás helye szerint illetékes hegybíró a továbbfeldolgozásra
átvett bor származási bizonyítványának hiteles másolatával köteles tájékoztatni a bor származási bizonyítványát
kiadó hegybírót, akinek az adatok valóságát ellenőriznie kell. Jogsértés gyanúja esetén a hegybíró a bor származási
bizonyítványát határozattal visszavonja, és erről az OBI-t és a hegyközség Áe. szerinti felettes szervét tájékoztatja.
== 15. § ==
A Btv. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti engedélyezés tényét - az 5-6. számú melléklet szerint - a származási bizonyítványhoz csatoltan a hegyközségi tanács titkára aláírásával, illetve bélyegzőjével igazolja.
== 16. § ==
A szőlő származási bizonyítványára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mustnak a Btv. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt forgalmazása esetében is.
== IV. Fejezet ==
== A nem palackozott borok kiszerelése és forgalmazása ==
== 17. § ==
(1) Ez a fejezet szabályozza a belföldön előállított, nem palackozott asztali, táj- és üdítő jellegű borok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére történő kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem palackozott kiszerelés). E fejezet rendelkezései nem terjednek ki a saját előállítású bor közvetlen fogyasztási célú értékesítésére.
(2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető.
Nem palackozott kiszerelésű az a hordós bor, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb huszonöt literes űrtartalmú edénybe töltenek.
== 19-19/B. § ==
== 20. § ==
A borok kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint a népjóléti miniszter által engedélyezett más anyagból készült edényzet is alkalmazható. A kiszerelés csak ép, tiszta edénybe történhet.
== 21. § ==
Az edényt, figyelemmel a zárjegy alkalmazásáról szóló külön jogszabály rendelkezéseire, úgy kell lezárni, hogy a zárjegy megsértése nélkül az abban lévő borhoz ne lehessen hozzáférni.
== 22. § ==
(1) '''A borok címkéjén fel kell tüntetni:'''
a) a bor pontos megnevezését az OBI forgalomba hozatali határozata szerint,
b) a bor minőségi kategóriáját,
195 ⟶ 225 sor:
i) a töltést végző pincészet, üzem megnevezését és telephelyét,
j) a forgalmazhatóság időtartamát.
(2) '''A borok címkéjén fel lehet tüntetni:'''
a) a termelő nevét,
b) az eladásban résztvevő nevét,
c) a hegyközségre utaló megjelölést,
d) a vonalkódot.
(3) A nem palackozott kiszerelésű bort a pincészetből vagy az élelmiszeripari üzemből csak lezárt és címkével ellátott edényben szabad kiszállítani.
== 23. § ==
(
(2) A nem palackos kiszerelésű borokat úgy kell szállítani és tárolni, hogy a bor ez alatt hátrányos elváltozást külső tényező hatására ne szenvedjen el.
== V. Fejezet ==
== A tájbor megnevezésének szabályai ==
== 24. § ==
A Btv. 29. § b) pontja szerinti tájbor
a) e rendelet 7. számú melléklete szerinti szőlőtermő táj nevével,
b) borvidék nevére nem utaló földrajzi, gazdaságföldrajzi egység nevével,
c) bortermőhelyre utaló elnevezéssel, hozható forgalomba.
== 25. § ==
Bortermőhelyre utaló elnevezés a Btv. mellékletében megnevezett bortermőhelyi települések nevének "-
környéki", "-vidéki" toldattal való használata.
== 26. § ==
Tájbor megnevezésében a földrajzi nevek mellett szőlőfajta neve is alkalmazható. Olyan kifejezést, amelyet
csak meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor megnevezésében lehet használni
(pl. Bikavér, Siller), a tájbor megnevezése nem tartalmazhat.
== 27. § ==
(1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, a 18-19. § és 21. §-át 1998. július 1-jétől, a 24-26. §-ait
1998. november 1-jétől és 3-6. számú mellékletét pedig 1998. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) - a 28. § (3) bekezdésének a) pontja és a 11. számú melléklete kivételével - hatályát veszti. Az R.
11. számú melléklete 1998. július 31-én, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja 1998. október 31-én veszti hatályát.
----
| |||