„Wittich Zsuzsanna írásai/Anyaság és környéke” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
Volt a városban egy kis piac. Mindenféle gyümölcsöt, zöldségeket lehetett kapni, de kézműipari termékeket használt és új ruhákat, kidobott lim-lomokat, könyveket is. Az indián furulyás szép dallamokat játszott, másvalaki faragott békákat brekegtetett, megint másutt a műanyag kanárik csicseregtek felváltva vagy egyszerre.<br>
Szóval kicsi, de nagyon izgalmas piac volt. Az embernek mindig volt esélye valami kincsre rábukkanni.<br>
Ahol épp álltam, az árus csupa gyerekjátékokat kínált, plüss állatkákat, és egyebeket, amiket régi tulajdonosaik meguntak, vagy felnövekedvén kiselejteztek a gyerekszobából.
Egy fiatal anyuka jött egy kislánykával. A gyerek göndör haja két varkocsba kötve, fekete szeme ide-oda táncol a látnivalók után. Bal keze anyukáéban, jobb kezével a plüssjátékok között válogat. Kedvező volt az ár, az anyuka bíztatta a kislányt: válassz magadnak, megveszem, amelyiket csak akarod. A kislány fanyalogva keresgélt a nagy hullámpapír dobozban a színes kutyák, mackók, kenguruk között, de semmi kedvére valót nem talált. Anyukája tovább bíztatta, Rátalált a kincsre.<br>
A kincs nem plüssből volt, hanem valami gumi-szerű műanyagból, és nem is állatka volt, hanem egy baba. Előbb csak a feje látszott, sötét bőrszínű, barna hajú kislányt formázott, aztán mikor a kincstaláló előrángatta a többi játék közül, akkor tűnt elő, hogy ruhája is volt. De olyan koszos volt az egész baba, mint valami rossz csavargó gyerek. A kislány úgy ölelte magához, mint anya a megtalált gyermekét, és diadalmas mosollyal anyukájára ragyogtatva szemét így szólt: Ezt kérem. <br>
| |||