„Szakácskönyv/Régi receptek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
400. sor:
== FORDÍTÁS ==
:Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített,
== FORDÍTOTT ==
422. sor:
== GANCA ==
:vagy GÁNICA - Főleg múlt századi receptkönyvekben olvasható. Durvára őrölt kukorica- vagy árpalisztből, ritkábban ún. darás lisztből és burgonyából főzött, kanállal szaggatott, hagymás zsíron megpirított, pépes galuskaféleség. lásd még [[#D|DÖDÖLLE]]
== GARUM ==
431. sor:
== GASTEREA ==
:A monda szerint az asztali örömök istennője. [[w:Brillat Savarin|Brillat Savarin]] Gastereát, mint a tizedik múzsát emlegette.
== GERNYE ==
437. sor:
== GEZEMICE ==
:Régi étkezések leírásánál a savanyúságként felszolgált "csalamádé" neve. (Egyes esetekben a ragut és általában a vágott zöldsalátát is ezzel a szóval jelölték.) [[Szakácskönyv/Tartósítás/Savanyítás#Csalamádé|Csalamádé receptek]]
== GLÓRIA ==
449. sor:
== GRILLÁZS ==
:Olvasztott cukorba kevert, darált vagy apróra vagdosott mogyoró (mandula, dió, pisztácia). Sütemények ízesítésére, bevonására használják. [[Szakácskönyv/Alapok/Technika/G#Grillázs|Lásd még]]
== GÖLÖDÖR ==
455. sor:
== GÖRHE ==
:vagy GÖRHő vagy GÖRHÖNY - Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő, töpörtyűs zsírral, rozs- és főleg kukoricalisztből készített száraz, lepényszerű sütemény vagy pogácsa. A Szepességben egykor nagyon népszerű volt. Ismert olyan változata is, hogy sárgarépa édesített reszelékével, cukorral stb. kenték meg, sőt egyes helyeken szilvalekvárt is kínáltak mellé. [[Szakácskönyv/Növények/Kukoricás|Lásd még]]
== GYALOGTOJÁS ==
464. sor:
== GYÜRKE ==
:Kenyérvég, sercli, a kenyér levágott végei.
472. sor:
== HALUSKA ==
:A haluska szlovák eredetű szó – általában többes számban használják: ''halusky'' –, s persze galuskát jelent. A mai napig él a szlováksággal érintkező nyelvjárásokban. Tegyük hozzá, a régi szövegekben galuska alatt nem nokedlit kell érteni, hanem minden olyan ételt, amelyet tésztából, vagy bármilyen pépből kiszaggattak, majd vízben megfőztek, vagy lepirítottak.
485 ⟶ 484 sor:
== HARISKA ==
:Tatárka, pohánka, [[w:hajdina|Leírása]] (növény) Latin neve:''(Fagopyrum esculentum)''
== HERINGSMAUZ ==
491 ⟶ 490 sor:
== HERŐCE ==
:Csöröge, zsírban sült tésztaféle. [[Szakácskönyv/Főételek tésztából/Zsírban sültek/Fánkok#Csöröge fánk|Elkészítése]]
== HINTELÉK ==
536 ⟶ 535 sor:
== ISPINÁC ==
:A legkorábbi magyar nyelvű szakácskönyvekben így írták a [[w:Paraj|parajt]], népies nevén a spenótot. [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez#Paraj|Mit-Mihez]]
564 ⟶ 563 sor:
== JÓ ASSZONY MÓDRA ==
:Déd- és nagyanyáink receptjeiben, korabeli szakácskönyvekben, de irodalmi alkotásokban is gyakori megjelölés ételekre, italokra. Jelentése: a kor átlagpolgári ízlése szerinti elkészítésű. Más értelembe: Bőséges belevalókkal készítve.
582 ⟶ 581 sor:
== KÁLOMISTA MENYORSZÁG ==
:A XVIII-XIX. század forduló sokat emlegetett és sok helyen leírt (Mikszáth, Jókai, Móricz stb.) főtt tésztaféléje. Dúsan leöntötték tejfeles zsírral és meghintették vastagon túróval és tepertővel. Ma [[Szakácskönyv/Főételek tésztából/Főtt tészták#Túrós csusza|túrós csuszának]] mondjuk.
== KANAPÉ ==
| |||