„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés

Az egyes fejezetek általános fejezet részek általános fejlesztésen mentek át.
(Az egyes fejezetek általános fejezet részek általános fejlesztésen mentek át.)
Ez a könyv a [http://hu.wikipedia.org Linux] alapú számítógépes operációs rendszerek parancssori lehetőségeit mutatja be.
Az itt leírtak nagy része minden Unix típusú rendszerben azonosak.
A bemutatott parancsok nagy része minden Unix alapú rendszeren használhatók. A könyv első része valójában
Unix parancsokkal foglalkozik. A könyv második része azonban olyan parancsokat tartalmaz, ami a Linux
terjesztésekben megtalálható parancsokra épül.
 
== Azonosítás ==
A Linuxos rendszer indulása után egy "loging" várakozási jel jelenik meg egy kettősponttal.
A login nem egy várakozási jel és nem hibaüzenet., Aa felhasználónév beírását várja a rendszer:
<pre>
login: joe
</pre>
A kijelentkezés parancsa még az '''exit''', vagy a '''Ctrl+D''' billentyűkombináció.
 
A Linux terjesztések lehetővé teszik grafikus bejelentkezést is. Erre a célra XDM, KDM vagy a GDM csomag
valamelyikének telepítése ad lehetőséget.
 
 
 
== Várakozásijel ==
Ha bejutottunk a rendszerbe a egy várakozási jel vagy karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét,
melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.
 
 
 
== Könyvtárkezelés ==
</pre>
<br>
 
Ha már tudjuk melyik könyvtárban állunk, az is fontos lehet, hogy az aktuális könyvtárban milyen újabb könyvtárak vagy állományok vannak.
Ezt az ls paranccsal tudjuk megnézni. Az ls az angol list szóból származik, magyarul listázásnak fordítható.
'''A könyvtár tartalmának listázása:'''
<pre>
$ ls
</pre>
 
Könyvtárak létrehozására az mkdir parancsot használjuk. A parancs első része az "mk" az angol make szóból származik. Magyarul elkészít, csinál
szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A
Parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterkén több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxos rendszerek a kisbetű nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalba" nevű könyvtár két különböző könyvtár.
 
'''Könyvtár létrehozása:'''
 
<pre>
$ mkdir konyvtarnev
</pre>
<br>
 
A könyvtár nevekben lehetnek ékezetes betűk, azonban ennek használata nem ajánlott. Ha könyvtárakat más rendszerbe szeretnénk mozgatni, akkor azok esetleg olvashatatlanok lesznek.
 
'''Könyvtár törlése:'''
</pre>
<br>
 
A könyvtár átnevezését az mv paranccsal hajtjuk végre, amely az angol move szóból származik. Magyarul mozgatás jelent. A parancsot valójában arra találták ki, hogy egy állományt egy másik helyre mozgassunk. Viszont ha a mozgatás helye a kiindulási pont, a parancs akkor is működik vagyis átnevezés történik.
 
'''Könyvtár átnevezése:'''
</pre>
A konyvtar1 nevű könyvtárat a konyvtar2 nevű könyvtárba mozgatja.
 
Ha már vannak könyvtáraink szeretnénk azokban mozogni is, azt is mondhatnánk szeretnénk könyvtárat cserélni. Erre a célra a cd parancs szolgál. A cd parancs a Change Directory szavak kezdőbetűi. A Directory már ismerős, a Change magyar fordítása cserélni. Ha egy könyvtárba szeretnénk belépni, akkor a cd parancsnak egyszerűen meg kell adni a könyvtár nevét paraméterként:
<pre>
$ cd konyvtar1
</pre>
Ezzel a konyvtar1 nevű könyvtárba kerülünk.
 
== Fájlkezelés ==
59

szerkesztés