A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szellemi termék szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése.

A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi, védjegyoltalom alá eső licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.

A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:

  • felhasználhat, (program esetén pl. futtathat);
  • tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
  • lemásolhat;
  • módosíthat;
  • a módosított változatokat publikálhatja.

A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:

  • Közkincs - amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
  • BSD-jellegű licencek - melyek az eredeti BSD rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
  • Copyleft - ezen licencek legismertebbike a GNU nyilvános licenc. ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a software minden változata szabad maradjon.

Creative Commons szerkesztés

A Creative Commons kezdeményezés lényege az, hogy bármilyen igényre nyújtson egy egyszerűen érthető, mégis jogilag stabil licencet. A CC licencek igyekeznek lefedni a szabad licencek minden irányzatát.

Lásd még szerkesztés